A „szívidegesség” tünetei: szapora szívverés, olyan jellegű nehéz légzés, hogy úgy érzi a beteg, nem tud elég mélyen levegőt venni: szorítás, csomó a torokban, szívtáji nyomás, fájdalom, fáradékonyság, rossz közérzet, fejfájás, szédülés, álmatlanság, rossz közérzet, fejfájás szédülés, álmatlanság, nyugtalanság, idegesség. Leggyakrabban az egyik vagy csak néhány tünet jelentkezik, például szívdobogás, vagy szívtáji nyomásérzés, többnyire szorongás kíséretében.

A tünetek kiváltásában is a szorongásnak, negatív érzelmeknek lehet a legnagyobb szerepük, a főnökkel, a házastárssal vagy más családban vagy a munkahelyen, csalódás-, sikertelenség-élmények.

Lelki okok magas vérnyomást is okozhatnak. Az ideges eredetű magas vérnyomásra a jellemző hogy ingadozó, időnként felszökik, máskor normális. Az ideges szív- és magas vérnyomás betegségben a röntgen, az EKG- és más vizsgálatok nem mutatnak ki szervi elváltozást, ezek működészavarok csupán. (A szívnyomást, szívfájást például a szívkoszorúér ideghatásra létrejött görcse okozza, nem, pedig érelmeszesedés).

A szervi szívbaj, a vicium többnyire reumás szívgyulladás, szívbelhártya- szívizomgyulladás következménye: valamelyik vagy több szívbillentyű elhegesedik, nem zár jól, ennek következtében a szív nem képes zavartalan vérkeringést, vérellátást biztosítani, s vértolulás támad a tüdőben, az alsó végtagokban, a májban, emiatt pedig fulladás (nehéz légzés) és vizenyőképződés az alsó végtagokban. Ezt dekompenzációnak nevezzük.

A dohányzók súlyos betegsége a nikotinméreg okozta érszűkület. Ennek gyógyításában nem elég az értágító tea, természetesen a dohányzás abbahagyására és más természetes gyógymódra is szükség van. Idősebb korban gyakori az érelmeszesedés miatti érszűkület, trombózis és magas vérnyomás betegség is. A vérnyomáscsökkentő gyógyteán kívül ilyenkor fontos az étrendből az állati zsír kizárása, növényi étrendkúrák alkalmazása. Az ideges eredetű érszűkület és magas vérnyomás betegség gyógyítása teakúrán kívül a relaxációs gyakorlatok rendszeres végzését igényli.

A szív és érbetegségek legjelentősebb gyógyszerei növényi eredetűek. Dél-Afrika őslakói egykoron kúszónövények, Strophantus-fajok magvaiból szívbénulást okozó nyílmérget készítettek. Európai kutatók megállapították, hogy a strophantin kis adagban szívműködést serkentő, szívizom-erősítő gyógyszer. A piros gyűszűvirág, a Digitalis pupurea szívgyógyító hatásáról elsőként WSithering angol orvos írt könyvet 1785-ben.

A gyűszűvirágra úgy figyelt fel, hogy egyik betegét egy füvesasszony „vízkór elleni teakeveréke gyógyította meg.

Napjainkban a strophantin injekciók, a digitalis injekciók és tabletták, oldatok a szervi szívbajok, a dekompenzáció leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek. Ezeken kívül sokkal nagyobb hely illetné meg a gyógyteákat, elsősorban az egyre gyakoribb pszichoszomatikus, idegi eredetű, valamint enyhe és középsúlyos szívműködési és vérkeringési zavarokban.

Súlyosabb szervi szívbajokban is gyakrabban lehetne alkalmazni, például vízhajtó teakeverékeket, a tünetek enyhülése után szíverősítő gyógyteák is hatásosabbak, mint gondolnánk.

Kapcsolódó anyagok:

$$876$$

$$888$$