Valószínűleg egyszer már mindenki tett arra fogadalmat, hogy leadja a felszedett kilóit, sőt talán arra is volt már példa, hogy megfogadta, környezettudatosan fog élni. A kettő természetesen nem zárja ki egymást, sőt! Egy jól megválasztott étrenddel a napi elfogyasztott kalóriák csökkentése mellett a világ hasznára is lehetünk! Lássuk milyen elvetemült diétákat ajánlanak ehhez figyelmünkbe!

Valódi-étel diéta

A boltok polcairól megvásárolható ételek között szép számmal  találhatunk olyat, amit az előző évszázadban "találtak fel" és kimondhatatlan nevű adalékanyagokkal dúístottak. A diéta alaptézis az, hogy bármi, ami az üknagymamánk szerint nem étel, az nem fér bele a valódi-étel kategóriába. Friss hús, tojás, tejtermékek és jóféle zsír - nem az, amelyiket mesterséges anyagokból állítanak elő - felhasználásával természetes és tápláló ételeket készíthetünk, persze mindemellett arra is oda kell figyelnünk, hogy milyen mennyiségben vesszük azokat magunkhoz.

„Lokálevő” diéta

A legtöbb étel több ezer kilométert tesz meg mielőtt az asztalunkon landol, a „lokálevő” diéta keretein belül olyan ételeket ajánlott fogyasztani, amely a lakóhelyünktől nem messzebb, mint 150 km-ről származik. Ha családi gazdaságokból, helyi sütödéktől, nagybaniról vagy a saját kertünkből szerezzük be az ételünket, attól nemcsak a szénlábnyomunk lesz kisebb, hanem a derékbőségünk is. (A szénlábnyom, egy egyén tevékenységéhez kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás mennyisége egy év alatt – a szerk.)

Öko-Atkins diéta

Az Atkins diéta, amely alacsony szénhidrát és sok fehérje kombinációt javasol tele van  állati zsírokkal, amelyek nemhogy nem "zöldek", de cserébe csupán mérsékelten egészségesek. Az öko változata ugyanazt a szénhidrát-fehérje arányt javasolja annyi változtatással, hogy elsősorban növényi eredetű fehérje fogyasztását ajánlja- ilyen például a szója, a bab - illetve a keményítőmentes glutén felhasználását szorgalmazza. Vizsgálatok szerint a diétára fogott páciensek egyszerre fogytak és csökkent a rossz (LDL) koleszterin szintjük is.

BPA-mentes diéta

A Bisphenol-A (BPA) vegyülettel valamilyen formában szinte nap mint nap találkozhatunk, hiszen a különböző műanyagok, csomagolóanyagok fontos összetevője. A BPA idővel „távozik” ezekből az anyagokból, ezáltal ételeinkbe és italainkba is bekerül, ezzel együtt a szervezetünkbe is. Az adalékanyagot számos egészségügyi problémával hozták már kapcsolatba, köztük a túlsúllyal és a 2-es típusú cukorbetegséggel is, ennek ellenére azonban még mindig gyakran használják. Ha úgy döntünk, hogy meg akarunk szabadulni ezektől az ételektől, akkor a legtöbb konzervről, előre csomagolt és fagyasztott termékről le kell mondanunk. Hogy mi marad akkor? Egészséges, nem lefagyasztott, friss ételek, vegyi adalékanyagok nélkül.

Vegetáriánus diéta

Ha vegetáriánus diétára fogjuk magunkat, akkor az elfogyasztott tojások és tejtermékek mennyiségétől függetlenül a szénlábnyomunk évente majdnem egy tonnával csökken. Vízből is kevesebbet kell majd fogyasztanunk, mivel az elfogyasztott állatok kitenyésztéséhez is sok víz kell. Ha egészséges ételeket és hüvelyes növényeket fogyasztunk (hiszen csak sajttal és szénhidráttal nem lehet jól lakni) akkor csökkenthetjük a megbetegedés esélyeit illetve a testsúlyunkat is.

Megengedő diéta

Ha a vegetáriánus diéta esetében túl extrémnek tűnik első hallásra a hústermékek teljes kiiktatása az étrendből, akkor a megengedő diéta valószínűleg megfelelőbb lesz: nem másról van szó, mint egy vegetáriánus diétáról, csakhogy itt megengedett dolog néha csalni és húst fogyasztani - ezt a következő formákban ajánlják: csak hétvégenként, vagy szabadon választott napokon, hetente két-három alkalommal.

Vega diéta

A vega diéta egy fokkal radikálisabb a vegetáriánus étrendnél, viszont legalább annyival "zöldebb" is, hiszen évente körülbelül két tonnával csökkenthetjük a szénlábnyomunkat. A vegák ugyanis a húsokon túl sem a tejtermékeket, sem pedig a tojást illetve semmiféle állati származékból készült ételt nem hajlandók elfogyasztani.

Nyers diéta

Ennél az étrendnél elsősorban a nyers ételek fogyasztását preferálják, ami általában 75%-ban gyümölcsökből és zöldségfélékből áll, a maradékot pedig gabonafélék, ill. babfélék és magok teszik ki, ételeiket nyersen vagy szárítva tálalják. A főzés elhagyásával illetve ha nem fogyasztunk húst és előcsomagolt ételeket, energiát takaríthatunk meg, így szénlábnyomunkat is csökkenthetjük.