Meki és 'csirkedenevér' nemzedékek

2011. 07. 20.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Dr. Gombos László belgyógyász főorvos cikkének első részében, a májusi Vitae klubmagazinban többek között a mennyiségi és minőségi éhezésről, valamint az étkezéssel történő, kéretlen hormonpótlás veszélyeiről volt szó. A folytatásban a szerző a táplálkozás szempontjából legveszélyeztetettebb két korosztályról, a nyugdíjasokról és a gyermekekről ír, külön kiemelve a gyorsétkezés okozta ártalmakat. Tapasztalatai és a visszajelzések alapján konkrét javaslatokat ad az Energy készítményeinek alkalmazásához.

Nézzük a két legveszélyeztetettebb korosztályt, a nyugdíjasokat és a gyermekeket.

Ismerjük gyermekeink számunkra érhetetlen, szinte mágikus vonzódását a gyorséttermek, ahogy angolul olyan szépen mondják, junk foodjai iránt (a kifejezés egyik lehetséges fordítása: „vacak, ócska étel” – a szerk.). És tapasztaljuk idegenkedésüket a gyümölcsökkel és zöldségekkel szemben.

Olvasni cikkeket, amelyekben a gyorsételek fogyasztása és az IQ szint közötti összefüggést feszegetik. Az egyik cikk szerint a gyorsételek negatív hatásának oka az, hogy a már feldolgozott „tápanyagokból” olyan vitaminok és más összetevők hiányoznak, amelyek a korai gyermekkor egy szakaszában fontos szerepet játszanak az agy fejlődésében. Egy másik cikk rámutat, hogy a telített zsírsavak – pl. a palmitinsav – gátolják azt az idegrendszeri folyamatot, amellyel a leptin és az inzulin hormonok jelzik a szervezetünknek: már eleget ettünk. Tehát tovább tartják fent agyunkban az éhségérzetet, mint a telítetlen zsírsavak.

„Nem szeretem, mert még nem kóstoltam”

Láthattuk az interneten megjelent fényképsorozatot a fél évig is „frissen” maradó hamburgerről, és elolvashatjuk a www.natursziget.com oldalon megjelent cikket is, Mi van a gyorséttermi csirkében címmel.

Említeném a fiamat (10 éves), akinek – korosztálya más tagjaihoz hasonlóan – kedvenc ételei a pizza és a hamburger, a chipsek és a mikróban pattogatott kukorica. Számára a zöldség és gyümölcs fogyasztását a nagy ritkán megevett egy-egy darab alma vagy banán, a görög őszibarack konzerv, a heti húslevesből megevett egy, azaz egy szem sárgarépa képezi. Emlékszem egyetlen esetre, amikor behabzsolt egy egész zacskó aszalt áfonyát. Idézném mély gondolatát is, amelyet jelzésértékűnek tekinthetek, amikor újabb gyümölcs vagy zöldség fogyasztására próbálom rábeszélni: „nem szeretem, mert még nem kóstoltam”. A személyes példamutatás, rábeszélés egyelőre (?) hatástalan. Fiam számára az ünnepet, a gasztronómia csúcsát sajnos a „Mekiben” való étkezés jelenti.

Léteznek tanulmányok, amelyek az üdítőitalok fogyasztása és az alacsonyabb csontsűrűség, illetve a csökkent csontépülés közötti kapcsolatra mutatnak rá, kiemelve az üdítőkben található foszforsav káros szerepét. Más kutatások szerint a rendszeresen szénsavas üdítőitalokat fogyasztóknál a csonttörés kockázata kb. háromszor nagyobb, mint az ilyen italokat mellőzőknél. Megjegyzem, hogy olvasmányaim alapján a csonttömeg 90%-a kb. 25 éves korig alakul ki. Továbbá a felesleges cukorbevitel hátrányosan hat a vérzsírszint, az érelmeszesedés és a szívbetegségek kockázata szempontjából.

Halkan, de megfontolásra, elmélkedésre javasolnám a tengeri halak, gyümölcs- és zöldségfélék fogyasztásán, a vitaminok és ásványi anyagok bevitelén túl az Energy készítményei közül a Vitamarin, a Flavocel, a Skeletin, a Fytomineral, a B!omultivitamin, a Geriatrim, a Probiosan és az algákat, illetve zöldárpát tartalmazó „zöld élelmiszerek”, a Chlorella, a Barley és a Spirulina barley alkalmazását. Emellett minden segítséget szívesen fogadok, hátha még nem késő változtatni a gyermekek étkezési szokásain.

Nyugdíjas étrend: teljesen üres

Most térjünk rá a nyugdíjasok étrendjére. Ismerve a magyar nyugdíjak vásárlóértékét, nem csodálkozhatunk, ha az idősek (családunkon belül is) fő tápláléka reggel és este az „üres” (mindkét értelemben) szelet fehér kenyér, ritkán margarinnal, esetleg egy szelet felvágottal dúsítva. E mellé híg (színtelen) tea dukál, kevés citrommal ízesítve, vagy a tej–kenyér kombináció, illetve a bundás kenyér. Délben a menü általában egy kevés leves, kevés krumpli, bő liszttel vagy rántással sűrített főzelék, főtt tészta. Ünnepi étel lehet a csirkefarhát, vagy újabban az úgynevezett „csirkedenevér”, ami még olcsóbb. Az utóbbi nem más, mint a kicsontozott csirke mellcsontja, a bordák és a csirkehát által alkotott darab, kevés bőrrel és még kevesebb hússal.

Elrettentő példaként említem a saját szememmel látott, csirkelábakból főzött kocsonyát.

Este egy-egy alma vagy narancs fogyasztása előfordulhat. Másrészt ritkán ugyan, de találkozhatunk a régi magyar, kalóriában, zsírban és vörös húsokban bővelkedő étrenddel is. Példa rá egy idősebb rokonunk, aki húst hússal eszik, szalonnázik, erősen sóz mindent, zöldséget és gyümölcsöt alig vesz magához, de házi pálinkát és bort is fogyaszt. Neki viszont tökéletes a koleszterin- és a triglicerid-, valamint a húgysavszintje is. Igaz, a vérnyomása kissé magasabb, mint kellene. Találkoztam ellenben olyan vegetáriánussal, akinek a terápiás adagban szedett koleszterincsökkentő gyógyszere mellett is az „egekbe” emelkedett a koleszterinszintje.

Az ismertetett táplálkozási szokások véleményem szerint nem mondhatók „változatos, kiegyensúlyozott étrendnek”. (Erről cikkem első részében bővebben írtam.)

Számítógép és D-vitamin

Családunkon belül a következő Energy termékek fogyasztása jellemző.

A gyermekeknek: Vitamarin (halolaj, azaz ómega-3 zsírsavak, A- és D-vitamin), Flavocel (C-vitamin, szudáni hibiszkusz), az őszi és téli hónapokban Grepofit, alkalmanként a Fytomineral (ásványi anyagok, makro- és mikroelemek), valamint mostanában a B!omultivitamin (vitaminok, bioflavonoidok, méhpempő). Remélhetőleg a közeljövőben a „zöldeket” (Barley, Chlorella, Spirulina) ugyancsak beiktathatom az étrendjükbe. A besötétített szobában, számítógép előtt görnyedő ifjúság így legalább hozzájut egy kevés D- vitaminhoz.

Az idős emberek egyik mondása: „melengetem öreg csontjaimat a napon”, nagy igazságot tartalmaz. Az orvosi szakma szerint is aggasztó hazánkban a nagy mértékű D-vitamin-hiány. Az elhízott tizenévesek körében gyakori a D-vitamin alacsony szintje, állapították meg egy tanulmányukban amerikai kutatók is.

 

Mint tudjuk, a D-vitamin egyik „forrása” a nap. Jelenlegi tudásunk szerint nem csak a csontritkulásban játszik szerepet. Másik két fontos területen is érvényesül a hatása: a szív és az érrendszer védelmét szolgálja (szív-, agyi és vesebetegségek, magas vérnyomás), valamint erősíti az immunválaszt, például az influenza elleni védekezésben is lehet szerepe. Tudjuk, hogy az elégtelen D-vitamin-szint egyes daganatok kialakulásáért is felelőssé tehető. Ide kívánkozik egy mostanában olvasott külföldi ajánlás, amely magas faktorszámú napkrém alkalmazása nélkül, a déli napon való, rövid idejű tartózkodást javasolt (hetente többször 10-15 percet Angliában)!

Néhány gondolat az ómega-3 zsírsavakkal kapcsolatban. Egy amerikai tanulmány szerint az időskori sárgafolt elfajulásban (megvakulással fenyegető macula degeneráció) szenvedők jóval kevesebb ómega-3-at tartalmazó ételt fogyasztottak. Továbbá szerepük lehet a telítetlen zsírsavaknak az ínygyulladás, a szájüregi betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatok és a gyulladások (érelmeszesedés) megelőzésében, illetve jó hatást tulajdonítanak nekik reuma, asztma, pikkelysömör esetében. Az ómega-3 zsírsavak az idegsejtek egymás közti kommunikációjában ugyancsak fontos szerepet töltenek be (depresszió, gyermekkori viselkedési zavarok).

Gyógyszerre: 30 ezer

Az időseknél a táplálékkiegészítők adása nehezebb kérdés, tekintettel a sokféle egyéb gyógyszer fogyasztására, a számtalan, olykor naponta 3 alkalommal is előírt (nagy mennyiségű!) tabletta szedésére. Az is előfordulhat, hogy elfelejtik őket bevenni. Ízérzékelésük, szomjúságérzésük csökkent, és sokféle betegségük is van. A javasolt napi másfél-két liter folyadékot sem fogják elfogyasztani. Ezért kompromisszumokra kényszerülünk. Én 5-6-féle készítményt javasolok, de annak is örülök, ha egyáltalán bevesznek 1-1 tablettát.

A múltkor, amikor az ismerős gyógyszertárba mentem (arckrém recepttel), az előttem álló bácsi több mint 30 ezer forintot fizetett ki gyógyszereire. Volt közöttük többféle vérnyomáscsökkentő, koleszterinszintre ható szer, hashajtó, „hasfogó”, savcsökkentő. Ismerjük az összefüggéseket a rendszeres sófogyasztás és a vérnyomás, a „jó” (vagyis a HDL) koleszterin bevitele, a káros, tehát a telített és hidrogénezett zsírsavak fogyasztásának elkerülése között (gondoljunk csak a régóta tartó vaj–margarin vitára, a sokáig károsnak tartott tojás fogyasztására, a vörös és a fehér húsok szerepére). Nem kevésbé fontos a kapcsolat a rostdús étrend és a székletürítés, valamint az egyes ételek gyomorsavra gyakorolt hatása között.

Olvashatunk bőven a hagyományos só és a csökkentett nátriumtartalmú só, valamint a jódozott só szerepéről, hatásairól is. Egy interneten terjedő, konyhasóval foglalkozó körlevél hatására én is végignéztem a boltokban kapható sókat, és megtudtam, hogy az asztali só étkezési sót tartalmaz. Ilyen vegyületről kémiaórán nem tanultam. Meg van benne csomósodást gátló anyag. Ezt régen kalapáccsal vagy mozsárral, a sószóróban pedig rizsszemekkel helyettesítettük. A sóval kapcsolatban a www.natursziget.com oldalon jelent meg egy tanulságos cikk dr. Kárpáti Zoltán tollából, Van-e okunk félni a konyhasótól? címmel.

Most olvastam egy rangos amerikai orvosi folyóirat, a JAMA ( Journal of the American Medical Association) májusi számában egy érdekes cikket Low-salt diet ups risk of fatal heart attack? címmel. (A cím magyar fordításban: „Az alacsony sótartalmú étrend növeli a végzetes szívroham kockázatát?” – a szerk.) Igaz, hogy csak pár ezer embert (ők is fiatal, egészséges, karcsú európaiak voltak) követtek néhány évig, és felmerült, hogy nem a sófogyasztással, hanem a nátriumkiválasztással függhet össze a szív-érrendszeri események kockázata. A vérnyomást azonban csökkenti az alacsony sóbevitel. A tanulmány, hiányosságai ellenére, felveti az egyéni nátriumérzékenység, illetve a vese által kiválasztott nátrium mennyiségének szerepét.

A chipsek, a sült krumpli és a hasonló ételek feleslegben tartalmaznak sót. Itt is felhívnám a figyelmet a gyermekkori étkezés fontosságára, a szülők felelősségére.

A Pentagram® elengedhetetlen

Családunkban az időseknek a következőket adom: reggel Geriatrim (időnként B!omultivitamin-nal váltogatva), Celitin (páfrányfenyő-kivonat és lecitin). Délben Flavocel vagy Spirulina Barley (alga és zöldárpa), este Vitamarin, Skeletin (szépiacsont, kollagén, halolaj, csalán, csipkebogyó) és Probiosan (alga, probiotikum, inulin).

Jó lenne nekik a Fytomineral is, de tapasztalatom szerint az idősek nem szeretnek cseppeket számolgatni. Nagy erőfeszítésembe került, amíg a Pentagram® regenerációt végigvihettem náluk…

A Pentagram® cseppekre, valamint a krémekre feltétlenül szükségünk van!

Mint a példáimból látszik, fontos a káros anyagok eltávolítása a szervezetből, a méregtelenítés – Renol, Regalen, Vironal alkalmazásával –, továbbá a táplálékkal bevitt cukor, só, káros zsírok miatt az érrendszerünk és a szívünk védelme. Az utóbbiban nélkülözhetetlen segítőtársunk a Korolen. Szükséges továbbá az antibiotikumok miatt károsodott emésztőrendszerünk, bélflóránk támogatása Probiosan, valamint Cytosan és a „zöldek” szedésével. Az akaratunktól függetlenül belénk kerülő hormonok, hormonszerű anyagok elleni védekezésünket szolgálja a Gynex.

Méregtelenítésünket támogathatjuk a fürdőnkbe tehető Balneol és Biotermal révén.

Mivel a bőrünk az egyik nagy kiválasztó és védőszervünk, és képes különböző anyagok felszívására is, ne felejtkezzünk el a kozmetikai készítményeinkről sem. A Cytovital reNove használatával például stimulálhatjuk egyúttal arcunk reflexzónáit is, befolyásolva ezzel szervezetünk működését.

Szájüregünket, fogainkat frissítsük fel és védjük a SILIX, BALSAMIO és DIAMANT fogkrémeinkkel. Fog- és nyelvmosás közben hatóanyagaik a helyi reflexzónákra is hatva, jótékonyan befolyásolják szerveink működését.

Szükség van étrend-kiegészítőkre

Kiemelném a nők szerepét és felelősségét, mivel elsősorban ők vásárolnak be és készítik el ételeinket. Az ő kezükben, az ő kezük által változik át az ennivaló valódi táplálékká!

Végezetül összefoglalom a mondandómat: a táplálékkiegészítők nem helyettesíthetik a kiegyensúlyozott, egészséges, vegyes étrendet, de a fenti okokból jó, ha adjuk őket. Helyesen szedve, nem okozhatunk kárt velük. Az orvos által javasolt kivizsgálásokat, előírt gyógyszereket persze nem helyettesíthetik. Hatásukról, esetleges mellékhatásukról kérdezze meg orvosát és Energy tanácsadóját!

A világ az étkezés szempontjából sem tűnik barátságos és veszélytelen helynek, és sajnos egyre kevésbé lesz az. Gondoljunk csak pl. a génmódosított (GMO) növényekre, amelyek elterjesztését szinte kierőszakolják a multik, pedig megmérgezhetik a termőföldet, virágporuk kiszabadulhat a természetbe. Közben az őshonos, ízletes és finom gyümölcseink és zöldségeink egyre gyorsabban tűnnek el, és helyettük csak a ki tudja, honnan származó, ízetlen „egyengyümölcsöket” ehetjük.

Hófehérke meséjében a gonosz mostoha kínálja a mérgezett (bár egészségesnek látszó), gyönyörű piros almát. Grimm története a ma embere számára is megszívlelendő tanulságokat tartalmaz.

Dr. Gombos László

belgyógyász főorvos

További információ az Energy cég honlapján. Ugyanott ingyenes orvosi és természetgyógyász tanácsadás is igénybe vehető.

www.energyklub.hu



Szerző

donna.hu



Scroll to Top