Szorongás, a pánikbetegség kistestvére

2008. 05. 11.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Amerikai kutatók kiderítették, hogy a nők genetikai okok miatt hajlamosabbak a szorongásra. Átlagban 20-30 év körül jelentkezik a betegség, amelyet ha nem kezeltetünk, testi megbetegedés kísér úgy, mint a fellépő magas vérnyomás vagy nyombélfekély. A fizikai állapotunk romlásán túl gyakran megjelenik a depresszió is. A szorongás kialakulásáért a gyermekkori traumák, feldolgozatlan lelki sérülések felelősek.

– A szervezetnek fel kell készülnie bizonyos helyzetek elhárítására. A szorongás egy hasznos dolog, mivel szorongás közben a vegetatív idegrendszerünk életbe lép: izzad a tenyerünk, erősebben dobog a szívünk, pupilláink kitágulnak, azaz vészreakcióink beindulnak. Ám egy idő után a szervezetben nyomot hagy, mivel ez egy felfokozott állapot, amely befolyásolja a személy működését – magyarázta meg Dr. Lajos Péter a betegség eredetét.

– Amíg mondjuk az ősember el tudta hárítani a vészhelyzeteket – például a mamutok támadását –, addig a mai világban élő emberek képtelenek kivédeni a mostani veszedelmeket. Csak azt érzik, hogy valami nincs rendben, érzi a szorongás tüneteit, de ugyanakkor tehetetlennek érzi magát vele szemben. A társadalomban is akadnak olyan problémás szituációk, amelyeket nem tudunk megoldani, és ez szorongást okoz bennünk. Tehát nem annyira a szorongás vagy a stressz a probléma, hanem a distressz, vagyis amikor nem tudunk mit kezdeni az adott helyzettel – kaptuk az előtörténeti áttekintést pszichológusunktól.

Sajnálatos módon a legtöbb beteg alkoholba folytja bánatát, amely csak a fogyasztás pillanatában oldja meg a helyzetet, hosszú távon azonban még több problémát halmoz a sérült lelkeknek – s később a testnek egyaránt. Ám tehetünk az ilyen fajta stressz, distressz és szorongás ellen, akár sportolással is!

– Az elhatározás a legfontosabb! Az, hogy akarjunk tenni a stressz levezetése érdekében! Sajnos az emberek mentálhigiéniás kultúrája elmaradt, tehát az emberek sokkal több időt fordítanak testük épségére, mint lelkük ápolására. Sajnálunk lelkünk egészségére heti 1 vagy 2 órát? – tette fel a költői kérdést olvasóink számára pszichológusunk. – Ha nincs ennek kialakult kultúrája, az emberek nagy része segítségért fordul, elmegy pszichológushoz vagy csoportterápiára jár.

Arra a kérdésre, hogy a távolkeleti gyógymódok (jóga, meditáció) megoldást jelenthetnek-e ezekre a problémákra, a következő válasz érkezett:

– Ezeknek a módszereknek pont az a lényege, hogy a túlfeszített társadalomba olyan módszereket alkalmazzanak, melyek megnyugtatják testünket, lelkünket.

Kapcsolódó anyagok:

$$411$$



Szerző

donna.hu



Scroll to Top