Mindannyian hallottunk már a baba-mama kapcsolat fontosságáról. Ha az anya szülés utáni depresszióban szenved, az nemcsak neki rossz, de a babának is. Egy kutatás kimutatta, hogy azok a gyerekek, akiket elhanyagolnak vagy depressziós anya vigyáz rájuk, hajlamosabbak visszamaradni a fejlődésben.

Az Amerikai Gyerekorvosok Akadémiája ezért ajánlja azt, hogy a gyerekorvosok szűrjék a depresszióra utaló jeleket. De a gyerekorvos nem a gyerek orvosa? Valóban, de az anya jóléte kihat a gyerekére. Mindenesetre egy gyerekorvosnak sokkal több lehetősége van arra, hogy közbeavatkozzon, mint más orvosnak, mivel az újszülötteket rendszeresen viszik ellenőrzésre. A szülés utáni depresszió csúcspontja a hatodik hétben van, ami még igen nehéz a kismama számára. A másodlagos időszak a leggyakrabban a szülés utáni negyedik hónapban van. Az Akadémia azt javasolja, hogy az első, második és negyedik hónapi vizitkor történjen a szűrés. Nem elég a gyerekorvosnak csak kikérdezni a szülőt a hogyléte felől. „Nem minden esetben lenne egyértelmű, meg is kell bizonyosodnia róla az orvosnak. A tünetek felismerése pedig rutinszerű kell, hogy legyen.” - mondja Marian Earls gyerekorvos, aki a Gyerekorvosok című szaklapban publikálta tanulmányát a témában.

Eredményként az Egyesült Államokban a gyerekorvosokat arra kérték, hogy kérjék meg az anyát, hogy töltsön ki egy rövid kérdőívet, amelyben 10 kérdésre kell az anyukának válaszolni, hogy kiderítsék, vajon szenved-e szülés utáni depresszióban. Az eljárás egyre elterjedtebb világszerte, és remélhetőleg hazánkban is rövidesen megkezdődik a szűrés. Ha az anyuka tesztre adott válasza aggodalomra ad okot, azonnal szociális gondozóhoz küldik, akik segítenek nekik megtalálni önmagukat és visszatérni a hétköznapokba. Néha sürgős beavatkozásra van szükség, amikor is megtanulják, hogyan lépjenek kapcsolatba és játszanak gyermekükkel. Az amerikai szülők túlnyomó többsége egyetért a szűréssel és hálás az orvosoknak azért, hogy foglalkoznak a lelki egészségükkel. „Nagyon sok anyának van szüksége a felvilágosításra, hogy tudja, mi történik a lelkében és érezze, hogy nincs egyedül” - magyarázza Earls.