A kapor. Az ősi időkben olyan nagy becsülete volt, hogy adó helyett készpénzként is elfogadták.

A kapor őshazáját valahová a Földközi-tenger környékére, talán a Közel-Keletre teszik, innen terjedt el az egész világon. Az biztos, hogy már az ókorban ismert volt Európában, hiszen a görögök és a rómaiak egyik kedvenc fűszere volt, ráadásul fejfájás és gyomorpanaszok ellen is használták gyógynövényként.

A rómaiak az ablakukban termesztették, a középkorban különleges varázserőt tulajdonítottak neki, használták rontás, szemmel verés ellen, sőt bájitalok ellenszereként is ismeretes volt.

Nálunk egyes vidékeken uborkafűnek is ismerik, talán azért hívják így, mert a kovászos uborka elengedhetetlen része, és az uborkabefőttekhez is használjuk tartósítószerként.

Oroszországban minden leves elengedhetetlen fűszere.

A természetgyógyászatban is nagy szerepet kap. Elsősorban emésztési problémák gyógyítására használjuk, de ismerjük fájdalomcsillapítóként is, illetve menstruációs fájdalmak enyhítésére is nagyon alkalmas.

Fűszerként rengeteg ételbe használjuk. Tökfőzelékhez, szószokhoz, salátákhoz, savanyúságokhoz.

Készíthetünk kaporteát:

1 teáskanálnyi kapormagot forrázunk le egy bögre forró vízzel, hagyjuk 10-15 percig állni, és étkezés után fogyasszuk el.

- Németh Ági -