Akár már elkapott, majd meggyógyult betegség, akár védőoltás után kapja meg az ember az illető betegséget, annak lefolyása, kevesebb bajt okoz.

A BCG-oltást rendszerint még a szülészeti osztályon kapja meg az újszülött. A tuberkolózis (gümőkor) elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze ez. Az oltás helyén kis göböcske, majd hólyag, végül heg keletkezik. Ez jelzi a védettség kialakulását.

A diftéria, a tetanusz és a szamárköhögés elleni védőoltást együtt kapják a gyermekek. (Di-Per-Te). Egy-egy oltás három adagból áll, amelyet egy hónapos időközökben adnak, először három hónapos korban, majd egy éves kor után. Ezt az oltást az általános iskolában megismétlik.

A himlőoltást körülbelül másfél éves korában kapja a gyerek. A megfogamzott oltás helyén vörös udvarú hólyag keletkezik az oltás utáni nyolc-tizedik napon, és ugyanakkor magas láza is lehet a gyereknek, amely hamarosan elmúlik. Ezt az oltást is megismétlik az általános iskolában. 

A gyermekbénulást, megelőző védőanyagot három részben kapják a gyerekek – évenként megismételve, általában három éves korig.

Az említett védőoltásokat a törvény időről időre változtathatja rendelkezéseiben.

Talán felesleges hangsúlyozni, hogy saját gyermeke érdekében minden szülő vigye pontosan oltásra a gyermekét, amikorra az elő van írva. Az oltási könyvet is vigye mindig magával, mert a bejegyzések bizonyítják évekkel később is, hogy milyen oltásokban részesült a gyermek.

A kötelező védőoltások járhatnak lázas állapottal, gyulladáshoz hasonló duzzanatokkal, de ezek a tünetek esetleg halálos betegségtől óvják meg később a gyermeket.

A beteg gyermeket az orvos nem oltja be, annak oltását elhalasztják. Ugyancsak időlegesen elmaradhat az oltás akkor is, ha a gyermek környezetében fertőző betegség van, s várható, hogy esetleg napokon belül a gyermek is megkaphatja. A betegség, illetve a veszély elmúlta után az oltást el kell végezni.