Az új gondolatok kitalálója két bohém, ám zseniális ifjú természettudós volt, név szerint Robert Trivers és Dan Willard. Látszólag Jamaicában „csinálták a semmit”, vagyis elmélkedtek, gondolkodtak, és néha napján gyíkokat figyeltek meg – ám ez a tevékenységük elegendő volt ahhoz, hogy egészen más oldalról világítsák meg a „fiú lesz vagy lány” kérdést.

 

 Oposszum család

Elméletük alapja, hogy az állatok igenis képesek bizonyos mértékig befolyásolni, hogy milyen nemű utódokat hozzanak létre, attól függően, hogy adott helyzetben mi a kedvezőbb. Elméletük alapja, hogy fiút létrehozni nagyobb kockázattal jár, ám egyben nagyobb lehetséges nyereséget is jelent. Ugyanis egy sikeres – erős, jól szaporodó – fiú rengeteg utódot tud majd életre kelteni, míg egy sikertelen fiú utód nélkül hal meg, hiszen a nőstények nem figyelnek rá, illetve az erősebb hímek egyszerűen legyőzik a párosodási versenyben. Ezzel szemben a lány utódok szaporodási képessége korlátozott, hiszen van egy maximális utód-mennyiség. Vagyis egy sikertelen lány néhány utódtól fosztja meg nagyszüleit, míg egy sikertelen fiú rengetegtől, egy sikeres fiú szaporodik rettentő módon, egy sikeres nőstény viszont csak adott számú unokával ajándékozza meg őket.

Mi következik ebből? Hogy a jól táplált, erős egyedek inkább kockáztatnak és fiút szülnek, hiszen a sok táplálékkal erőssé képesek őket nevelni, vagyis nagy az esélye, hogy sikeres fiúgyermekük lesz. Ezzel szemben a rossz körülmények között élő állatok inkább nőstényeket hoznak a világra, mert semmi értelme nagyszámú sikertelen, utódot nem hagyó fiút szülni.

Szép elmélet, ám a tudósvilágnak egyáltalán nem tetszett. Néhányan azonnal hozzá is láttak, hogy megcáfolják egy kísérlettel. Oposszumokat teszteltek, a befogott állatok felének minden reggel bőséges reggelit tettek az odújuk elé – szardíniát kaptak. Az eredmény a cáfolni vágyókat ugyancsak kiborította, ugyanis kiderült, hogy a jól táplált állatok lényegesen több fiút hoztak a világra!

 

 Majmok közössége - ki kinek a gyereke?

Ezek után még több megfigyelést is tettek, és mindegyik ugyanezt az eredményt hozta. A laboratóriumi hörcsögöket éheztették – nem nagyon, csak annyira, ahogy a természetben is előfordul –, és nősténytöbbségű almot kaptak eredményül. Ugyanezt megfigyelték a természetben a nutriáknál és szarvasoknál is, ez utóbbiak esetében az idős és a nagyon fiatal anyák – vagyis a gyengébbek –, szinte mindig nőstény borjúnak adtak életet.

A következő lépésben az derült ki, hogy ugyan a táplálék mennyisége meghatározza az utódok nemét, de van ennél egy fontosabb tényező is! Ez pedig a csoportban elfoglalt presztízs. Elsősorban majmokat tanulmányoztak, hiszen a majomcsoportban jól nyomon követhető, melyik állat hol áll a ranglétrán. Egyes fajoknál a domináns nőstények inkább fiút szültek, más majmok esetében inkább lányt. Hogy melyiket részesítették előnyben az attól függött, hogy az adott majomfaj hím- vagy nőexogám. Ez azt jelenti, hogy felnőtté érésük után a majmok esetében valamelyik nem elhagyja a csoportot, hogy másikat alapítson, vagy másikhoz csatlakozzon. A hímexogám majom esetében a fiúk mennek el, a nőexogám majmoknál a lányok. A domináns nőstények mindig azt a nemet részesítették előnyben, amelyik nem hagyja el a csapatukat – ezzel saját pozíciójukat erősítették meg, hiszen csapatukban sok saját kölykük élt velük együtt. (Ne feledjük, nem arról van szó, hogy kizárólagosan adott nemű utódok jönnek a világra, hanem hogy például 100 nőstény utódra jut mondjuk 120 vagy csak 90 hím utód!)

 

 Diana és királyi fiai - lehet, hogy csak véletlen?

Vagyis a presztízs befolyásolni képes a születendő utódok nemét? És ez így van vajon az embereknél is?

Az embereknél a nőexigámia jellemző – vagyis a fiú marad otthon és hoz asszonykát a családba –, és valóban, szinte minden társadalomban a fiú utód a kívánatosabb. Azt is megvizsgálták, hogy a királyi házakban több fiú születik, mint lány, vagy például az amerikai elnököknek is lényegesen több fiú utóduk volt! De mi a helyzet, ha egy szegény családban 8 gyerekből 6 fiú? Az első örököl, a második elmegy papnak, a harmadik katonának – és a további három nincstelen sorsa mi lesz? A lányokat meg csak elviszi valaki… Vagyis az emberek esetében is érvényes, hogy a jó sorsúak inkább fiút, a szegényebbek inkább lányt szülnek?

Igazoló vizsgálatok még nem születtek, elvégre embereken nem lehet kísérletezni, és egy vizsgálat sem egyszerű. Mert például a szokásos gyerekszám nem elegendő, olyan családokat lenne érdemes vizsgálni csak, ahol 6-8 gyerek van. Például egy kedves barátnőm 8 gyermeket szült. Az első fiú lett – a többi 7 lány. Ha az első gyereknél megállnak, vagy a másodikánál, akkor teljesen más képet mutatna a dolog! Ezenkívül azt sem egyszerű felmérni, hogy az adott szülők hol állnak a társadalmi ranglétrán, elvégre nem jobbágyok és földesurak világában élünk, a presztízst számtalan dimenzió alapján lehet mérni. (Egyes presztízsvizsgálatok 200 fölött határozzák meg a dimenziók számát, mint például, jövedelem, lakáshelyzet, iskolai végzettség, beosztás, stb.)

Vagyis nem állítható, hogy a királynak inkább fiai születnek, a szegényasszonynak pedig inkább lányai – de mindenesetre elgondolkodtató a dolog…