Az expedíció először az elmúlt év őszén dolgozott a helyszínen, a mostani régészeti munka november 19-én fejeződött be. A Kairótól délre található El-Lahun, amely mai nevét a közeli virágzó vásárvárosról kapta, a kései Középbirodalom korában Egyiptom egyik legfontosabb regionális központja és kultikus emlékhelye volt. A sivatagi tájképet napjainkban is II. Szenvoszret fáraó (Kr.e. 1880–1873) impozáns téglapiramissal koronázott halotti körzete uralja, míg a királyi templom maradványainak szomszédságában a hajdan volt hatalmas város, Hotep-Szenvoszret romjai húzódnak. A település és a királypiramis közötti térségben különböző korokból származó temetők létesültek.

A régészeti munka felújítását nemcsak az iszaptégla épületmaradványok aggasztó állapota tette indokolttá, hanem maguk a kérdések is, melyekkel a modern régészet a lelőhelyhez fordul. 2008-ban a magyar terepi kutatás elsősorban az alapokig lepusztult királyi halotti templom területére, a felszínt gazdagon borító cserépanyagra valamint a királypiramistól délre feltárt új struktúrákra fókuszált, de a terepbejárások alkalmával több, eleddig nem ismert temetkezést is sikerült azonosítania.

A templomterület részleges megtisztítása és felmérése lehetővé tette szerkezetének alaposabb megértését, az építészeti maradványok közül pedig a templombelsőt díszítő festett domborművek újabb töredékei kerültek elő. Komoly tudományos jelentőséggel bír a II. Szenvoszret piramisa mellett feltárt bejárati komplexum (egymásba kapcsolódó lépcsők és rámpák együttese), mely a kutatók feltételezései szerint a királyi család tagjainak temetési menetét vezette a szent körzeten belül kialakított aknasírokhoz.

Az idei évad fő célkitűzései között a térképészeti munka kiterjesztésén, a felszíni kerámia gyűjtésén és elemzésén illetve a 2008-ben megkezdett építészeti felmérések folytatásán túl, új elemként a templom és település alkotta egység dél-délkeleti szektorának magnetométeres feltérképezése, valamint az El-Lahun falu mai népességének körében végzett etnográfiai kutatómunka szerepel. Utóbbi célja, hogy képet alkosson a ma élő lakosság viszonyulásáról az El-Lahunban közel száz évvel ezelőtt folytatott brit ásatásokhoz.