Már a pár napos csecsemő is képes izzadni, hiszen az izzadás természetes folyamat. Az izzadást a szimpatikus idegrendszer szabályozza, amely a szervezet belső környezetének állandóságát biztosítja. A verejtéket az irhában lévő verejtékmirigyek termelik és azok kivezető csövén, a pórusokon át kerül a bőrre. Mindig képesek vagyunk verejtékezni, ha melegünk van, ha izgulunk, félünk a fogorvosnál, vagy stresszelünk egy vizsga miatt. Amikor sportolás vagy napozás közben patakokban csurog rólunk a verejték, nem is gondolunk arra, hogy ez az izzadás a leghasznosabb dolog, sőt nélkülözhetetlen, e nélkül ugyanis nem működne egyikünk klímaberendezése sem. A verejtékezésnek köszönhetjük, hogy testünk hőmérséklete állandóan 37° C körül marad.
A nagy mennyiségben kiválasztott verejték a melegben a bőrünk felszínéről elpárologva hűti a szervezetünket. A verejtékünkkel sok sót is veszítünk, ezért nemcsak a víz, hanem a sók pótlására is nagyobb gondot kell fordítanunk, ha melegre vált az idő! Tavasszal már el is kezdhetjük a szaunázást, mert amikor izzadunk, sok méreganyag távozik a szervezetünkből. A test jellegzetes illata az emlősöknél nagyon fontos szerepet játszik a szexuális magatartás szabályozásában, a saját terület kijelölésében és az állati közösségen belüli hierarchia meghatározásában. Az ember azonban inkább szabadulni szeretne a testszagtól és a ruhát szennyező, károsító verejtéktől. A jól ápoltsághoz manapság már hozzátartozik a különféle dezodorok és izzadásgátló szerek használata. Bőrünkben kétféle verejtékmirigy létezik. Az apokrin mirigyek hónaljunkban, az emlőben és a nemi szervek környékén találhatók. Aktivitásuk és méretük serdülőkorban hormonális hatásra megnő, a szőrtüszőkben nyílnak, a kor előrehaladtával csökkennek. Váladékuk tejszerű csepp a szőrtüsző nyílásában.
Az ekkrin verejtékmirigyek az irhánk alsó rétegében lévő gomolyagszerű csöves mirigyek, melyek szabadon nyílnak a bőr felszínén. Testünkön mintegy 2 millió ekkrin verejtékmirigy található. Számuk testtájanként változó, a tenyerünkön és a talpunkon a legtöbb: 400-600/cm2. Az ekkrin verejtékmirigyek működését az idegrendszerünk szabályozza, a hormonális rendszer nincs rájuk közvetlen befolyással. Az ekkrin verejték szagtalan, átlátszó, sós ízű folyadék, amelynek 99%-a víz. Ásványi sókat és tejsavat tartalmaz, összetétele hasonlít a vérsavóéhoz. A normális környezeti hőmérsékleten, nyugalmi állapotban észlelt fokozott verejtékezést hiperhidrózisnak nevezik. Ez lehet általános vagy helyi jelenség. Általános hiperhidrózis észlelhető kövér embereken, stressz hatására és a trópusi klímához való alkalmazkodáskor. Különböző betegségek pl. lázas állapotok, vércukorszint-csökkenés, a pajzsmirigy fokozott működése, idegrendszeri kórképek is fokozott izzadással járhatnak. A kóros izzadás belsőleg gyógyszerekkel mérsékelhető. A betegség tüneteként jelentkező hiperhidrózis oki kezelését az alapbetegség gyógyítása jelenti.
A helyi izzadás a tenyéren, talpon és a hónaljban okoz kellemetlen tüneteket, mivel itt a hőszabályozástól függetlenül, stressz és érzelmek hatására is fokozódhat a verejtéktermelés, az emberek többségét ez zavarja a leginkább. Hazánkban a népesség legalább 1%-a szenved kóros izzadásban. 50% a hónalj, 40% a tenyér-talp, 10% az arc izzadásáról panaszkodik. (Az USA-ban egy 2004-es felmérés szerint a lakosság 2,8%-ának okoz az erős izzadás jelentős, az élet minőségét rontó panaszokat.) Ha izzad a lábunk, azt nemcsak a stressz, hanem a rosszul szellőző, zárt, gumitalpú cipő vagy a műszálas harisnya is okozhatja. A fokozott talpi izzadástól felpuhul a szaruréteg, ez gombás fertőzésekre és a vírusos szemölcsök terjedésére hajlamosít. A felázott, elhalt sejteket az elszaporodott baktériumok elbontják, és kellemetlen lábszagot okoznak. Lábizzadás esetén a gyógyszertárban kapható alumíniumklorid-oldatot vagy szalicilsavat és timsót tartalmazó hintőport használjunk. Az izzadás enyhítésére különféle stresszoldó módszerekkel (autogén tréning, agykontrol, stb.) is kísérletet tehetünk. A fokozott hónalji izzadást az ekkrin verejtékmirigyek stressz hatására megnövekvő verejték elválasztása okozza. A hónaljban ömlik a verejték, lecsuroghat a testre, átáztatja a ruházatot. A hónalj kellemetlen szagát elsősorban az apokrin verejték bomlástermékei okozzák, az ekkrin verejték pedig a hajlatot nedvesen tartva kedvez a baktériumok elszaporodásának. A kóros izzadás súlyos pszichés zavarokat, depressziót okozhat! A dezodornak nevezett termékek csak a verejtéket bontó baktériumokra hatnak, és a bomló verejték kellemetlen szagát semlegesítik, illetve fedik el, tehát nem csökkentik az izzadást. A hónaljban alkalmazott izzadásgátlók nem korlátozzák a szervezet többi verejtékmirigyének hőszabályozó tevékenységét. A helyi kezeléssel nem befolyásolható, fokozott tenyéri és hónalji izzadás tekintetében a kozmetológiában ránctalanításra használt botulinum toxin injekciós alkalmazása jelentett forradalmi változást.
- Németh Ágnes -
