A lélekkel felruházott Nap

2008. 09. 27.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

A nyári napfordulókor való változás azt a nézetet szülte akkor, hogy az égitestet valamilyen ellenállás állítja meg, és kényszeríti visszafelé haladni.

Az akkori görög tudósok észak szelében és hidegében véltek a visszaűző erőre ismerni, s ez a vélemény a köznépnél is elterjedt. Majd később tudományosabb vélemény merült fel. Úgy okoskodtak, hogy az égi fényjelenségek csak addig éghetnek, amíg tüzüket táplálja valami. Ez a táplálék, pedig nem egyéb a légkörben szétszórt gőzöknél. Úgy gondolták, hogy ha a légkör valamelyik vidékének gőzeit felfalták, akkor más vidékekre kirándulnak, nehogy a tüzük kialudjon.

Aristoteles, aki mindegyik égi testet értelmesnek gondolt, úgy hitte, hogy az égitestek csak úgy mozoghatnak, ha táplálkozásuk miatt helyről helyre kell vándorolniuk. Posidonius, Seneca, és Cleomedes is így vélekedtek. A klasszikusoknál nem egy helyen fordul elő az a képes szólam, hogy a csillagok úgy legelnek, mint nyájak a legelőn. Empedocles a bolygókat szabad és független lényeknek tekintette. A legáltalánosabb vélemény az volt, hogy a lemenő Nap a tengerbe merül, amit a peruiak azzal toldottak meg, hogy tüze az Óceán ágyának nagy részét kiszárítja. Ibéria lakói hallani vélték, hogy a hullámokba merülő Nap olyanformán sistergett, mint a vízbe mártott vas.  A Társaság-szegeteken Borabora és Maupiti bennszülöttei a sziget-csoport szélső-nyugati lakói, még jelenleg is hallják az Óceánba való merülését.

Éjnek idején az a kör alakú folyam, melyen a Föld nyugszik, a görögök Napját Észak vidékein át elvitte arra a pontra, amelyben reggel felkelt. A peruiak azt képzelték, hogy a Nap a Föld testén bújik keresztül.  Ebben a korszakban minden, ami csak a Nappal és ennek mozgásával összefüggött, megelevenedett. A Nap különböző részei Phaeton lovait teremtették, és maguk az órák is élő és lelkes lények voltak.  A megszemélyesített égitesteknek miért ne lehetett volna akaratuk, szeszélyük vagy érzelmük is? Hiszen voltak, akik látták, hogy a csillagok a tőlük kegyelt halandók érdekében személyesen jártak közbe: Timoleon hajója elé, mikor ez a vezér Sziciliának segítségére sietett, egy pompás fényjelenség, egy villám fényözönéből felkelő ragyogó csillag szállt le, és a hajót Itália partjainak azon pontjaira vezérelte, amelyen a hajó népe kikötni akart. Semmi sem akadályozta meg a csillagokat abban, hogy tetszésük szerint meg-megálljanak, vagy járásukat lelassítsák. Ezek a jelenségek abban, korban egészen érthetők voltak, megfelelő példákat rengeteg helyről fel lehetett hozni. Valóban, az emberek, semmi különöset nem láttak abban, hogy a Nap bizonyos alkalmakkor a szokottnál később jelent meg a horizonton. Így például amikor Jupiter az éjszakát Alkménél töltötte, a szokottnál háromszor több ideig maradt a horizont alatt. Az az éjszaka, amelyben Hercules Thespius ötven leányát anyává tette, egy közönséges éjszakánál hétszer annyi ideig tartott.   A Nap - ie. XV. Században Józsue kedvéért is megállt – az ie. VIII. században pedig Achaz kedvéért egy pillanatra még vissza is fordult. 

Kínában pedig híre maradt, hogy egy ütközet alkalmával, melyet az ie. XI. százdban vívhatak, a Lu-tartomány fejedelme, aki a hadak egyikét vezérelte, esdekelve kérte a már-már leáldozóban lévő, Napot, világítson még neki néhány óráig. Erre az égitest három hold-osztállyal, azaz mintegy negyven fokkal visszaszökött már befutott útjára, és így a győztes csapat két és fél órát nyert. Az ember mindezekre azt mondhatja, hogy ez akkoriban a csillagászat még a mesék országában volt! Mi akik, olyan nagyon bízunk ítéletünkben és az ábrándok ellen olyan keményen, harcolunk, mégis feljegyeztük évkönyveinkbe, hogy a Nap megállott a horizontunkon, hogy V. Károly seregei ráérjenek a szász fejedelmet teljesen tönkreverni. És ez nemcsak olyan mente-monda. Miután az égitesteket önkényesnek képzelték, így az ő önkényük szerint keletkeztek a fogyatkozások is, melyeket feljegyeztek: így például Romulus halálának hírmondója egy napfogyatkozás volt.  A csodák annál nagyobb számban vannak, minél kevésbé ismeri az ember azokat a feltételeket, amelyeket, – hogy a csodák létrejöhessenek –, teljesíteni kellene.

Kapcsolódó anyagok: 

$$1260$$

$$1190$$

$$1177$$

$$1111$$ 



Szerző

donna.hu



Scroll to Top