Májunk (hepar) a legnagyobb mirigyes szervünk, egy felnőtt ember kifejlett mája eléri az 1,2-1,5 kilogrammot. A hepar közvetlenül rekeszizmunk alatt található jobbra, a gyomor mellett közvetlenül. Alakja egy alul harmadában vágott tojásra hasonlít. A nagyobb, jobb oldali és a kisebb, bal oldali lebenye között helyezkedik el az általa termelt emésztőnedvet, az epét tároló epehólyag. A bélből felszívott vagy testünk bármely részében keletkezett ártalmas anyagokat májunk lebontja, ártalmatlanítja, majd epénkbe juttatja, amely segít bélsár vagy vizelet formájában kiüríteni szervezetünkből.
Léteznek olyan vírusok, melyek maradandó károkat okoznak legfőbb kiválasztó szervünkben. Ilyen például a hepatitisz B és C vírus. De a betűrend sem a B betűvel kezdődik.
A hepatitisz A vírust 1973-ban fedezték fel, és 1992 óta létezik ellene védőoltás. Ez a vírus az egyik legenyhébb lefolyású s a legtöbb esetben nem válik krónikussá. Az olyan területeken fordul elő, ahol nincs csatornázás, ivóvíz tisztaságú folyóvíz. Ám elkaphatjuk úgy is, ha például nyers ételeket fogyasztunk. Tünetei: emésztési zavarok, fáradtság, fejfájás, hőemelkedés, ízületi és izomfájdalmak. Általában 3-6 hónapig tart a betegség, s leginkább a 30 éves korosztályt támadja.
A hepatitisz B vírus először 1963-ban jelent meg s csak 1974-től gyógyítják. Terjedhet karcolással, horzsolással, piercing-berakással, tetoválás útján – vagyis közös tű használatakor –, sebészeti vagy fogászati beavatkozás során – hangsúlyozzuk kedves olvasóinknak, hogy nagyon ritka az olyan rendelő/műtő stb., ahol nem teljesen steril a környezet! –, valamint szexuális úton, mivel egy fertőzött ember összes testnedvében megtalálható a vírus, de szülésnél a magzat is megfertőződhet. Az A vírus tüneteivel megegyező, később fájdalommal, kimerültséggel, étvágytalansággal, lesoványodással és sárgasággal egészülnek ki tünetei. A betegek 5-10%-ánál krónikussá válik a vírus, 30% pedig évtizedekig vírushordozó marad. Általában a 15-30 éves korosztályt támadja a hepatitisz B.
A hepatitisz C először 1989-ben bukkant fel, akkor még vérátömlesztés alkalmával, mostanra viszont a vénás kábítószer-használat során fertőződnek meg a leggyakrabban az emberek. A C vírus tehát 80%-ban a vér útján terjed, ám akupunktúrás kezelés során is megfertőződhetünk. Az esetek 75%-a krónikussá válik, 50%-ban okoz májzsugorodást és 2-3%-a vezet májrákhoz. Az előbb említett tünetek kiegészülnek lépmegnagyobbodással, hasüregi folyadékgyülemmel, emésztőszervi vérzésekkel, lázzal. A C vírus nem válogat, bármely korban megkapható a betegség.
A hepatitis D vírussal azok fertőződnek meg, akik már elkapták a B vírust, vagy egyidejűleg fertőződtek meg a két vírussal. Tünetei heveny formában jelentkeznek (erőtlenség, emésztési és májműködési zavarok) s a betegek 10%-ánál alakul ki krónikus fertőzés. Bármely korú személynél bekövetkezhet a fertőzés.
A hepatitis E 1990 óta létezik, általában szennyezett élelmiszerek, víz fogyasztásával alakul ki. Általában a 15-40 éves korosztályt támadja. Tünetei a lappangási idő (2-9 hét) után mindössze 3-7 napig tartanak, ilyen például a sárgaság, sötétsárga vizelet, fakó széklet, májkörnyéki fájdalom. A betegség nem válik krónikussá, ám a legveszélyeztetettebbek a 3 hónapos terhes nők, ugyanis náluk hirtelen lefolyású májgyulladást okozhat 10-20%-os halálozási aránnyal.
