Halálát követően könyvek tucatjai tárgyalták életét, s 1920-ban már a második némafilm dolgozta fel történetét. A hangosfilm elindulásakor pedig a mozitörténet egyik legtitokzatosabb színésznője, Greta Garbo bújt a kémnő bőrébe. De a „szerelem kéme” volt ihletője például Hobo egyik ismert dalának is.

Margaretha gyermekkora nem volt éppen zökkenőmentes, édesanyját 14 évesen elveszíti, édesapja újranősül, ő pedig néhány évig rokonoknál nevelkedik. 1895-ben, 19 évesen férjhez megy egy nála 20 évvel idősebb MacLeod nevű holland tengerésztiszthez. A következő években két gyermekük születik, de házasságuk a férj durva természete, valamint idősebb gyermekük halála miatt megromlik. Margaretha 1903-ban – színésznői karrierről álmodva Párizsba utazik, de ez irányú reményeit nem tudja valóra váltani. Két évvel később azonban beindul elhíresült táncos karrierje. A lenge öltözetben előadott egzotikus táncok hamar népszerűvé teszik a párizsi éjszakai életben.

A sajtó egy európai tengerésztiszttel házasságot kötött indiai hercegnőként mutatja be, a kezdeti Lady MacLeod művésznevet hamar leváltja Mata Hari-ra. Image-én maga is sokat dolgozik. Mivel elvált családanyaként viszonylag nehezen szerzett volna hírnevet Európa nagyvárosaiban, egy fantasztikus élettörténetet teremt magának. Eszerint a távoli Indiában született, Malabar partjainál, apja rádzsa volt, de fiatalon elvesztette őt. Apja halálát követően a Kanda Svani templomába került, ahol erotikus táncokat tanult, s azért jött Európába, hogy művészete által szentséget és kéjt hozzon a nyugati kultúrába.

Első, óriási visszhangot kiváltó fellépésére a párizsi Orientalisztikai Múzeumban kerül sor. Kelet-kutató tudósok, művészek, nagykövetek megbabonázva nézik végig előadását. Bár, ha hihetünk a korabeli feljegyzéseknek, „nem annyira tánctudásával tűnt ki, mint inkább azzal, amint jellegzetesen lassú, erotikus mozdulataival megmutatta a közönségnek karcsú testének bájait". Művésznevét egy maláj hercegnőtől, Mata Haritól kölcsönzi, melynek jelentése: a hajnal szeme.

1906-ban már Európa szerte ismert. Fellép Madridban, Monte Carloban, Berlinben, Bécsben és Rómában. Utazásai során rengeteg kapcsolatra tesz szert, különösképp a katonai felső vezetés köreiben. A német és a francia hadsereg vezérkarának magas rangú tisztjei egyaránt megfordulnak hálószobájában. Sokak nézete szerint mindkét nemzetnek kémkedett. Mata Hari azonban halála pillanatáig tagadta, hogy elárulta volna fogadott hazáját, Franciaországot.

2001-ben a francia igazságügyi minisztérium felülvizsgálja a Mata Hari ellen felhozott vádakat, s kivégzése után 84 évvel rehabilitálja az állítólagos kémnőt, tehát a mai álláspont szerint: Mata Hari ártatlan. Ettől függetlenül azonban neve valószínűleg még sokáig a női csábítás és árulás szinonimája marad.