Veszedelmes viszonyok

2011. 07. 18.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Közhelynek számít, hogy egy-egy félrelépésnek jól körülhatárolható oka van, és ha kitartóan elemzünk egy kapcsolatot, logikus ok okozati viszonyrendszerbe ágyazhatjuk  a történteket. Nem tesznek mást a párterapeuták sem, hiszen amellett, hogy az egymással szemben érzett destruktív érzések feldolgozását segítik, igyekeznek leásni a probléma mélyére és megértetni az érintettekkel, hogy miként férkőzhetett be egy harmadik monogámnak hitt viszonyukba. Allan és Barbara Pease is ezt az elvet vallja, sőt odáig mentek, hogy kiváltó ok alapján kilenc típusba sorolták a viszonyokat.

Kelendő vagyok-e még? viszony

Tipikusan abban az esetben realizálódik egy ilyen viszony, ha a felek belekényelmesednek a kapcsolatba, kicsit már kezdenek is elhidegülni, és egyikük felkavarja az állóvizet. A másik tipikus oka egy ilyen afférnak, ha valaki fiatalon, tapasztalatlanul kötelezte el magát. Mindkét esetben hiányérzete van a félrelépő félnek, és inkább a kíváncsiság hajtja másvalaki karjaiba. A viszony ugyanis egyfajta kísérlet: azt szeretné megtudni, hogy – nem éppen humánus fordulattal élve – mennyire piacképes még a párválasztás porondján. Amint sikerül tisztázni a piaci értéket, véget is vet a viszonynak, hiszen megszűnt a bizonytalanság. Ha nem derül rá fény, akár még fel is pezsdítheti az egyébként vegetáló párkapcsolatot.

A viszonyítási viszony

Ez a típus a házasság első éveiben vagy egy új, tartós kapcsolatban bukkan fel és az elköteleződés áll a hátterében. Sokaknál megjelenik ugyanis a kétely, hogy valóban a megfelelő ember mellett horgonyzott-e le, tényleg az-e a legjobb partner számára, aki mellett él. Ráadásul ebben a fázisban már bőven eltűnik a lila köd, így előbukkannak a másik kevésbé vonzó tulajdonságai is, amik sok esetben kérdésessé teszik a boldogan éltek, míg meg nem haltak fordulatát. Adódik hát a kérdés, hogy nem lenne-e célravezetőbb egy másik kapcsolatba bonyolódni. Akit ilyen és ehhez hasonló kérdések gyötörnek, könnyen kapható egy kis félrelépésre már csak a viszonyítás miatt is. Ha megtörténik a baj, a legfőbb kérdés az, hogy a kapcsolat mely elemére keres gyógyírt a hűtlen fél, és vajon gyógyítható-e ez kapcsolaton belül, vagy mindenképpen egy új kapcsolat a megoldás.

Az időzített bomba viszony

Ez tipikusan olyan viszony, ami nem a szexről szól. Rendszerint azok bonyolódnak ilyen jellegű afférokba, akik torkig vannak a kapcsolatukkal, de valamiért nem vállalják, hogy nyíltan a párjuk szemébe mondják a problémáikat vagy nyíltan szakítsanak. Ilyenkor a viszony afféle ürügy a szakításra. Épp ezért tudattalanul mindent megtesznek azért, hogy fény derüljön a hűtlenségre, és így a viszony gyakorlatilag időzített bombaként működik. Csak idő kérdése, hogy a megcsalt fél összerakja a hátrahagyott jeleket, rájöjjön mindenre, és ő vessen véget a kapcsolatnak. Sokan jó kiútnak tekintik az efféle affért zátonyra futott kapcsolatukból, de az a helyzet, hogy önző és nehézkes megoldás.

Szemet szemért viszony

Klasszikus leosztás, mindenki találkozott már vele jó esetben lelki szemetesládaként, rossz esetben a kialakult szerelmi négyszög valamelyik szereplőjeként. A háttérben bosszú, esetleg pedagógiai szempontok állnak, a leosztás pedig végtelenül egyszerű: megcsalt, hát visszacsalom, hogy ő is érezze, milyen. Logikus lépésnek tűnik, a végeredmény azonban rendszerint önutálat vagy bűntudat lesz. Aki ugyanis ezt a megoldást választja csalódása orvoslására, hűtlen párjának árt legkevésbé, önmagának pedig a leginkább.

A zokogni akarok viszony

Aki ilyen viszonyba bonyolódik, annak nem szeretőre, hanem terapeutára van szüksége. Bármilyen jó is a szex, a viszonyt nem ez működteti, hanem mentálhigiénés szempontok. A félrelépő félnek ugyanis valójában arra van szüksége, hogy jól kisírhassa magát valaki vállán, megértést, támogatást, bátorítást vár partnerétől, mert a párkapcsolatában ezt nem kapja meg. Erre szokták mondani, hogy a terapeuta olcsóbb és hatékonyabb is.

 

A nekem jobb jár viszony

Ilyen viszonyt is gyakran látni: az egyik fél jobb állást kapott, lediplomázott, lefogyott, felvarratta a ráncait stb., ezért úgy érzi, neki jobb jár, mint a jelenlegi partnere, gyorsan lecseréli hát egy szebbre/fiatalabbra/gazdagabbra/műveltebbre. A másik verzió, hogy a partner engedte el magát, esetleg olyan negatív fordulat állt be az életében, ami miatt kevésbé vonzó társ már. Sokan választják azt az utat, hogy egyszerűen lecserélik a párjukat, pedig ezek a kapcsolatok többnyire megmenthetők: egyszerűen csak az igényeket kell tisztázni, és lehetőséget biztosítani a másik félnek, hogy bizonyítson. Ha ugyanis hajlandó tenni a kapcsolat megmentéséért, ez számára is hatalmas lökést jelent, hogy fejlődjön és kiteljesedjen, így egy dinamikus kapcsolat jön létre, amiben a felek kölcsönösen motiválják egymást a fejlődésre.

Az otthon ezt nem kapom meg viszony

Ezt a megoldást azok választják, akik a kapcsolatukban nem kapnak meg valamit, amire nagyon vágynak. Lehet az valamilyen extrább szexuális élmény, de lehet érzelmi közösség, megértés, tisztelet, figyelem vagy egyszerűen csak néhány nyugodt óra. Ilyenkor ezek a szükségletek olyan sürgetővé válnak, hogy akár a kapcsolatát is kockáztatja a félrelépő fél. Ebben az esetben megoldást jelenthet, ha ketten vagy párterapeuta segítségével újragondolják az igényeket és lehetőségeket, mert könnyen lehet, hogy kompromisszumos megoldásra jutnak, és megmenthető a kapcsolat. Ha ez nem lehetséges és a szükségletek erősebbnek bizonyulnak, el kell gondolkodni a szakításon.

A véletlen viszony

Ez az, amire látszólag nincs magyarázat, csak úgy belesodródik az ember. Ha kiderül, és sértett partner – teljesen jogosan - magyarázatot követel, a hűtlen fél csak vonogatja a vállát. A véletlen viszony azonban rendszerint arra világít rá, hogy valami hiányzik a párkapcsolatból, de a probléma még nem tudatosult, nem került felszínre. Ilyenkor érdemes átgondolni, hogy hol van a hiányosság és lehetőség szerint dolgozni a kapcsolatnak azon a területén.

A kapuzárási viszony

Ez a negyvenesek tipikus viszonya, az úgynevezett életközépi válság velejárója. Élete delén ugyanis mindenki szükségképpen visszatekint, és elkezdi értékelni az eltelt éveket. Olyan kérdések kerülnek ilyenkor elő, hogy biztosan jól csinálta-e, nem tékozolta-e el az életét és nem maradt-e ki valamiből. Súlyosbítja a helyzetet, hogy azonos korú vagy épp fiatalabb barátok, ismerősök esnek súlyos betegségbe és halnak meg, ami szintén az élet értelme és legfőképp élvezete felé tereli a figyelmet. Nem csoda hát, hogy eluralkodik a pánik, és sokan úgy érzik ebben az életkorban, hogy valami nagy dobást kell véghezvinniük, mégpedig haladéktalanul, hiszen fogy az idő. Gyakran felrúgják addig jól működő kapcsolatukat, házasságukat azért, hogy valami igazán őrült viszonyba bonyolódjanak. Ezek az afférok nem a szexről szólnak, hanem az öregedés elfogadásáról, pontosabban az elfogadás hiányáról, nehézségeiről.



Szerző

donna.hu



Scroll to Top