Míg Európában és az Egyesült Államokban a képregényre és a rajzfilmekre egyértelműen úgy tekintenek, mint a gyermeki szórakozást szolgáló eszközökre, addig ez Japánban egyáltalán nem így van. Tisztában vannak vele, hogy egyes darabjai ezeknek egyértelműen felnőtt tartalmat hordoznak, felnőtteknek lettek megalkotva és ekként is használják őket. A fent leírt tragédiát éppen az okozta, hogy a televíziós csatorna, amelyik vetítette a rajzfilmet, nem volt vele tisztában − vagy figyelmen kívül hagyta azt −, hogy ez egy kimondottan felnőtteknek készült példány volt.

A manga kifejezés jelentése eredetileg az volt, hogy „véletlen képek”, vagy „vázlat”. Ma csupán annyit jelent: képregény. Mangának nevezik összefoglaló néven a japán képregényeket, az anime kifejezés alatt pedig a japán rajzfilmeket értjük.

Az első mangára emlékeztető ábrázolás a XII. század környékéről származik, de maga a manga a XIX. századra alakult ki. Igen sajátos és nagyon kötött műfaji elemei vannak, nagyon pici jelek, ábrázolások nagyon konkrét érzelmeket tükröznek, például a cseppecske a homloknál zavart tükröz, a buborék az orrnál (ami meglátásom szerint alig különbözik a cseppecskétől) azt jelenti, hogy a szereplő alszik. A legerősebb érzelemkifejező eszköz a szem, ami számtalan módon változhat a figura pillanatnyi lelkiállapotától függően. Sokszor kizárólag a szem formájából tudunk következtetni a szereplőben lezajló folyamatokra.

Az anime a második világháború utáni japánban alakult ki. Korai darabjaiban mélyen érződik az atombomba-támadást elszenvedett japán társadalom lelki-állapota, az a sokk, amiket ezek a támadások jelentettek. Léteznek olyan animék is, amik történelmi hűséggel ábrázolják a nukleáris csapás történetét. Formavilága ötvözi a manga és az akkori amerikai képregények stílusát. A sajátosságok nagy részét, mint az érzelemkifejezés formáit és történetkompozíciót, a mangáktól örökölte, de például a női szereplők külseje egyértelműen az amerikai szex szimbólumok hatására alakult ki.

Az animénak és mangának sok fajtája van attól függően, hogy milyen célcsoportnak szánták azt. Létezik felnőtt és gyerek változat, van amit lányoknak, van amit fiúknak hoztak létre. Létezik manga pornó is, aminek szintén sok fajtája van attól függően, mennyire naturálisan ábrázolja az aktust, vagy aktus nincs, csak csók, vagy éppen kimondottan perverz tartalma van. Amivel Japánban annyira tisztában vannak, és annyira tiszteletben tartanak, az a nyugati világban zavart okoz. Nehezen veszi át kultúránk azt, hogy a rajzfilm nem egyenlő a mesével.

A cselekményben a legfontosabb szál mindig a szereplő jellemfejlődése, ám nem mindegy, hogy ezt milyen úton éri el. A mód az (és semmi más!), ami megkülönbözteti a gyerekfilmeket a felnőtt filmektől. Hazánkban vetített rajzfilm például a Naruto. Ez Japánban a felnőtt kategóriához tartozik, ám Magyarországon egy rajzfilmcsatorna vetíti. Ennek megfelelően ki is vágták azokat a képkockákat, amik brutálisak, nem gyerekszemnek valók, bár ezzel a történet néhány ponton elveszti az eredeti jelentését, és kissé érthetetlenné válik.

Mindezek mellett vannak elvitathatatlanul pozitív hatásai is a mangáknak. Egyfelől a fent említett jellemfejlődés, ami minden történetnek így vagy úgy, de a sajátja, értékrendszert tud adni a gyerekeknek. Azáltal, hogy megkedvelik a főszereplőket, magukévá tesznek sok olyan emberi értéket, amit ezek a figurák képviselnek: jóság, hűség, tolerancia, tisztelet az idősebbek felé, küzdelem a rossz ellen. Másfelől a gyerekek kreativitására kétségtelenül jó hatással vannak ezek a rajzfilmek, mert szinte kivétel nélkül az összes néző alkotóvá is válik, azaz a gyerek elkezdi rajzolgatni azt, amit a tévében lát. Mivel ezek nem túl bonyolultan megrajzolt figurák, nem nehéz lerajzolni őket. Nagy sikerélményt jelenthet a csemetének, ha azt látja, hogy milyen tökéletesen sikerült visszaadni papíron azt, amit a mesében látott. Amint elkezdi megalkotni a saját mangáit, fejlődésnek indul a fogalmazókészsége és bővül a szókincse is.

Nem kell rettegnünk, hogy gyermekünk elkezd a háztetőről leugrálni, ha szeret egy ilyen rajzfilmet, de ha nagyon aggódunk, nézzünk meg néhány részt belőle! Ne a közvélekedésre hallgassunk, döntsük el magunk, hogy ártalmas-e a gyereknek, ha ilyesmit néz!

Kapcsolódó anyagok:

$$629$$