Patkányokon hosszabb ideig tartó ibolyántúli besugárzásra rákot lehet előidézni. Az ember valószínűleg kevésbé érzékeny az ibolyántúli sugárzással szemben, hiszen a patkányok általában sötéthez vannak szokva. Az olyan embereknek, akiknek sokat van a kézfeje a tűző napon, mint pl. az arató munkásoknak – igen gyakori a kézfejen fellépő rák.

A bőr betegségei közül a lupus vulgaris az egyetlen, amelyre az ibolyántúli sugarak kimondottan gyógyítóan hatnak.

A napsugárzásnak a Föld tengelyforgása és keringése következtében beálló napi és évszakos ingadozása az emberi szervezetben is visszatükröződik. 

Az emberi test hőmérsékletének napi ingadozása mindenki előtt ismeretes. A test hőmérséklete számos életműködés függvénye és így valószínűleg több életműködés mutatja a napi menetet és a test hőmérsékletében mutatkozó napi ritmus, ezek együttes, könnyen mérhető kifejezője. 

Nem gondolhatunk arra, hogy ez a ritmus az emberi szervezetnek, a környezet és az életmód által befolyásolt belső tulajdonsága. A napi ritmus ugyanis helyi időhöz van kötve, úgyhogy ha a Földnek távolabbi helyére utazunk, azonnal felveszi az  új helynek megfelelő rendet.

A legvalószínűbb feltevés az volt, hogy a ritmust a különböző napszakokban folytatott különböző életmódunk hozza esetleg létre. Csecsemőkkel végzett kísérletek azonban ezt a feltevést megdöntötték. Ha alvásukat, táplálásukat egyenletesen is osztották el a nap 24 órájára, a hőmérséklet napi menete akkor is teljesen ugyanaz maradt. Nem marad más feltevés hátra, mint az, hogy a napsugárzás napi változása és a meteorológiai elemeknek ezzel járó napi ingadozása okozza testünknek napi ritmusát!

Nemcsak a hőmérséklet, hanem más életjelenségek is mutatnak napi szakaszosságot. Több orvosi statisztikai vizsgálat szerint, a szülési fájások megindulása a kora reggeli és késő esti órákban sokkal gyakoribb, mint nappal. A vérkeringési zavarokban és végelgyengülésben szenvedők halálának idejében, hasonlóan napi hullámzást találtak.

Az időjárásnak az emberi szervezetre, különösen pedig a betegségekre való nagy befolyását már régóta ismerik, de az ezzel foglalkozó tudomány, a meteoropatológia, csak az utóbbi időben vett erőteljesebb lendületet fejlődésében.

Ma már számos úgynevezett meteortrop – időjárás kiváltotta – betegséget ismerünk, melyek kétségkívül szoros összefüggésben vannak az időjárással, mégpedig elsősorban az úgynevezett időjárási frontokkal.

De vannak egészséges emberek is, akik rendkívül érzékenyek az időjárási frontokra. A frontok a vérnyomásra is hatnak. Legvalószínűbb feltevés szerint, a légkör vegyi tulajdonságainak megváltozásával okoznak a frontok szervezetünkre erős befolyásokat.

Mindenki ismeri idült gyulladásokban szenvedő reumás, és tüdőbetegek, valamint egy bizonyos idegbetegségben szenvedők időjárás érzékenységét, de más betegségeknél is kimutatható a frontérzékenység. Pl. anginás rohamok, agyvérzések, hasi katasztrófák, - mint pl. bélcsavarodás – sűrűbben lépnek fel frontátvonulás idején. A szülések, valamint az epilepsziás rohamok is halmozódnak frontátvonulás idején.

Mivel a front gyakoriságában évszakos menet mutatkozik, érthető, hogy a meteortrop betegségek egy részénél is évszakos ingadozást találunk. Így a rángógörcs Európában a leggyakoribb tavasszal, amikor a frontátvonulások legsűrűbben fordulnak elő. A menstruáció első fellépése, elmaradásának vagy rendellenessé válásának ideje is főleg tavaszra esik.

Nagy szerepet kell játszani a tél és nyár közötti nagy különbségeknek is, amelyhez a szervezetnek alkalmazkodnia kell. 

Az alkalmazkodást valószínűleg a vegetatív idegrendszer bonyolítja le, és pedig tavasszal és ősszel hárul rá az a feladat, hogy a két évszak közötti ellentétet kiegyenlítse.

Tényleg az idegrendszerben, ezekben az évszakokban, különösen tavasszal találhatók is figyelemre méltó elváltozások.

Az elme- és idegbetegségek, de különösen az epilepszia tavasszal és ősszel tetőznek. A nem fertőző betegségeknek a december-március időszakokban való halmozódását a szervezetnek téli vitamin hiánya okozza. 

Így tehát a napsugárzás évi változása többféle módon is okozhat az életjelenségekben évszakos ingadozásokat.

- Németh Ágnes -