A klónozás önmagában véve másolást jelent, ami azért szerencsétlen elnevezés, mert jelen esetben pusztán az őssejt előállításáról beszélünk. Azokról az őssejtekéről, amelyek a megtermékenyítést követő 14. napig még mindenre képesek. A hiedelmekkel ellentétben egy ember még klónozással sem lehetne ugyanaz, a külső, környezeti hatások szerepe ugyanis olyannyira meghatározó, hogy szinte képtelenség kétszer ugyanazt az embert „létrehozni.”

Mely esetekben is indokolt a klónozás? Amikor egy szerv olyan súlyosan megbetegszik, hogy nem lehet gyógyítani, "ki kell cserélni". A szervátültetés egész problematikáját oldja meg ez a módszer: az őssejt előállításával az orvoslás képes újra létrehozni az adott szervet. Parkinson-, Alzheimer-kór, cukorbetegség, és egyéb súlyos betegségek területén értek el óriási eredményeket, a közhiedelem azonban még mindig hajlamos összetéveszteni a klónozás mechanizmusát magával az embermásolással.

A genetikus professzor arra a kérdésre, hogy Magyarország mikor ér el a csúcstechnológia alkalmazási szintjére, nem sok jóval kecsegtet. Ebben az országban korántsem elérhető a legmodernebb technológia. A legnagyobb problémát mégis az jelenti, hogy a fiatal géniuszoknak mindenképpen külföldre kell menniük ahhoz, hogy ezt megtanulják. A kérdés pedig az, hogy lesz-e, aki visszahívja őket…

Nézd meg a videót!

$$v43306$$