A gyógynövényekből lehet teát főzni, amely hideg és meleg formában is megállja a helyét. A meleg teánál forrázzuk a növényt, míg a hidegnél 8-12 órán  át áztatjuk. Készíthetünk belőlük tinktúrát, más néven esszenciát, amely a gyógynövény és gabona, vagy gyümölcspálinka keveréke. Ezt 14 napon át, jól lezárva, állni kell hagyni. Friss levet úgy kapunk, ha turmixgépben összeturmixoljuk a növényt, ez egyfajta kenőcsként szolgálhat. Pépet a szárak és a levelek sodrófával való összetörése után kapunk, melyet lenvászonkendőre kenve borogatásként hasznosíthatunk. Legvégső felhasználási módjuk pedig a fürdő, ehhez egy éjszakán át hideg vízben kell áztatnunk a növényt, majd a levet adagoljuk a fürdővízhez.

Néhány hasznos növény:

Acsalapu (Petasites officinalis): Ez a növény folyók, patakok partján, árkokban található. Használható láz, légszomj, köszvény ellen. Gyökeréből teafőzetet készítenek, de leveleit pakolásként is használják ficamos, rándult, törött lábra.

Csalán (Urtica dioica): A csalán vértisztító, vérképző, segít a húgyúti megbetegedésekben, az ekcémán, máj- és epebántalmakon, jó hatással van a kimerültségre és az érszűkületre. Leveleiből és szárából teát, tinktúrát, lábfürdőt készíthetünk.

Apróbojtorján (Agrimonia eupatoria): Utak mentén, erdőszéleken, romok környékén lelhető fel. Júniustól augusztusig virágát gyűjtik, mely hasznos torok és mandulagyulladás, illetve szájpenész ellen. Levelei gyógyítják a vérszegénységet és jó a sebekre. Teát vagy fürdőt készítenek belőle.

Fehér fagyöngy (Viscum album): Leveleit és szárait hasznosítják, bogyója erősen mérgező! A fehér fagyöngy anyagcsere szabályozó, használhatjuk érelmeszesedés, gutaütés ellen, jó tulajdonságai közé tartozik, hogy keringésjavító. Kizárólag hideg teát készítenek belőle.

Cickafark (Achillea millefolium): Erdőszéleken és gabonaföldek mellett találhatjuk meg. Virágját hasznosítják petefészek-gyulladás, aranyér esetén fürdőként, javítja a vérképződést, vértisztító, serkenti a bélbolyhok működését. Készíthető belőle tea vagy fürdő.

Diófa (Juglans regia): A diófa leveleit használják emésztési zavarok, tejkiütés, rüh, csontritkulás, pattanások, lábizzadás, fehér folyás esetén tea, fürdő  vagy tinktúra formájában.

Gyermekláncfű (Taraxacum officinale): Virágzás előtt a levelét gyűjtik, ősszel vagy tavasszal a gyökerét, virágzás idején a szárát. Kedvező befolyással van a májra, megszünteti a bőrviszketést, a sömört, a kiütéseket, megtisztítja a gyomrot. Gyökere teaként vértisztító, emésztést segítő, izzasztó és vizelethajtó hatású. Teát, szirupot, friss gyökereiből és leveleiből salátát készítenek.

Kakukkfű (Thymus serpyllum): Virágzásakor júniustól augusztusig szedik. A kakukkfű olajat bénulás, izomsorvadás, reuma és ficam esetén használják. Epilepszia ellen teájának fogyasztása egész évben ajánlott a rohamok között. Felhasználható teának, fürdőnek, szirupnak és olajnak.

A természet rengeteg gyógyhatású  növényt kínál ezüst tálcán nekünk, a mi feladatunk csak annyi, hogy hasznosítjuk ezeket. Azonban mielőtt elkezdenénk begyűjteni őket, fontos a mélyebbre ható tanulmányozásuk, és ne felejtsük el, hogy komolyabb betegségek esetén elsősorban forduljunk orvoshoz.

Forrás: Maria Treben – Egészség Isten patikájából

Képek forrása: www.flickr.com