Egy icipici eltérés a DNS-szerkezetben, és az orángutánok, gorillák, csimpánzok máris „csak” rokonok. Csupán ennyi lenne az, ami emberré tesz minket? Meg beszélünk is, meg írunk és civilizációkat építünk… Mi még tudunk jó néhány dolgot, ami ezeken felül is megkülönböztet minket bolygónk többi élőlényétől. Olyat is, melyre talán álmunkban sem gondolnánk.

Sokáig élünk gyermekeink megszületése után

A legtöbb faj élete végéig képes a szaporodásra. Az ember azonban jóval tovább él ennél a pontnál. A feltételezések szerint a kulcs az emberi kapcsolatok felépítésében rejlik, abban, hogy a nagyszülők is aktív részesei a gyermekek nevelésének, fajunk ezzel mintegy plusz biztosítékot adott az utódok életben maradásához.

  Hosszú gyermekkor

A főemlősök között az ember utódjának van a legtöbb ideig szüksége szülei gondoskodására. Felmerül a kérdés, hogy miért, hiszen evolúciós szempontból az lenne a logikus, hogy minél hamarabb önálló legyen az egyed. Az ok valószínűleg agyunk nagy méretében keresendő, melynek sok időre van szüksége, hogy teljesen kifejlődjön.

 

Elpirulás

Az ember az egyetlen irulni-pirulni képes faj. Ahogy Darwin megfogalmazta: „a legfurcsább és legemberibb minden megnyilvánulásunk közül”. Nem tudni, miért is pirulunk el, akaratlanul is felfedve az érzelmeinket. Sokan úgy vélik, hogy a pirulás segít őszintének maradni, és így védi a csoport érdekeit.

Tűz

A tűzgyújtás képességének köszönhetően bizonyos értelemben nappalt varázsoltunk az éjszakából, őseink képesek voltak látni a sötétben, valamint távol tartani maguktól az éj leple alatt portyázó vadakat. A tűz melege segített melegen maradni a hidegben, és így a hűvösebb éghajlatú területeken is megvethettük a lábunkat. És természetesen a tűznek köszönhetően főzni is megtanultunk, ami egyes tudósok szerint hatással volt fajunk fejlődésére is – a főtt ételt könnyebb megrágni és megemészteni, és talán ennek köszönhető, hogy kisebbé váltak a fogaink és a beleink mérete is redukálódott.

Öltözködés

Mi vagyunk az egyetlen testét szövetekbe burkoló faj, eltekintve persze azoktól a házi kedvencektől, akiknek előszeretettel gyártunk cuki rucikat. Ruházkodásunkkal egyébként egy új faj létrejöttét is elősegítettük: a ruhatetű nem a hajba kapaszkodik, hanem a testünkön, illetve ruházatunkon tengeti napjait.

Beszéd

A gége az emberek torkában mélyebben helyezkedik el, mint a csimpánzoknál, ami az egyik olyan tényező, mely képessé tesz minket a beszédre. Ez a süllyedt gége körülbelül 350 000 évvel ezelőtt jelent meg az őseinknél. Emellett visszahúzódott nyelvcsontunk – patkó alakú csont a nyelv alatt – van, ami egyedülálló, mivel a test egyetlen másik csontjához se kapcsolódik, ám ennek köszönhetjük, hogy meg tudjuk formálni a beszéd hangjait.

Kezek

Bár sokan úgy tudjuk, mégse mi vagyunk az egyetlen faj, amelyik a hüvelykujját szembe tudja fordítani a többivel – a legtöbb főemlős képes rá. (A többi emberszabásúval ellentétben a mi nagylábujjunk nem fordul szembe a többivel.) Az emberi kezet az teszi különlegessé, hogy a hüvelykünket bármelyik másik ujjunkkal össze tudjuk úgy zárni, hogy az karikát formáljon. Emellett képesek vagyunk a kis- és gyűrűsujjunkkal elérni a hüvelykujj tövéig. Mindezeknek köszönhetően az emberi kéz olyan jó fogóképességgel, valamint ügyességgel rendelkezik, amivel minden más állatot lekörözve képes megfogni, valamint megmunkálni a tárgyakat.

Pucérság

Tulajdonképpen pucérok vagyunk szőrös emberszabású rokonaink mellett. A látszat azonban csal. Bőrünk ugyanannyi, ha nem több szőrtüszőt tartalmaz, mint az övék, csak a mi szőrzetünk sokkal gyengébb, rövidebb, világosabb.

Felegyenesedett testtartás

Az ember az egyedüli főemlős, amelyik teljesen felegyenesedve, két lábon változtat helyet. Ennek köszönhetően a kezeink szabadok és így járás közben is könnyedén vihetjük a szerszámainkat. Sajnos a változások, melyeket a felegyenesedés a medencénken okozott összekötve a nagy fejű magzatokkal ahhoz vezetett, hogy számunkra a legnehezebb és legveszélyesebb utódaink világrahozatala. Egy évszázaddal ezelőtt még a szülés volt a vezető halálok a nők között. Emellett a hát alsó részében csak ránk, emberekre jellemző gerinchajlat alakult, aminek a fő feladata egyensúlyunk megtartásának a segítése. Kellemetlen velejárója: hajlamosak vagyunk a hátfájásra és hátsérülésekre.

Egyedülálló agy

Kétségkívül, a legemberibb jellemző, ami elválaszt minket az állatvilág többi fajától, az az egyedülálló agyunk. Nem a mi agyunk a legnagyobb – az ámbráscetek büszkélkednek vele. A testmérethez viszonyítva se az emberi agy a legnagyobb – számtalan madárfaj rendelkezik testének 8%-át kitevő aggyal, míg a miénk csupán 2,5%. Ennek ellenére, az emberi agy, mely felnőtteknél nagyjából 1,4 kg-ot nyom, képessé tesz minket a gondolkodásra, ok-okozati összefüggések megértésére, sokkal magasabb szinten, mint ahogy arra az összes többi állat képes, és ennek köszönhetően vagyunk képesek átalakítani a környezetünket és csodálatos művészi remekműveket alkotni.