Az első beszámolók még a középkorból származnak, ám ez nem jelenti azt, hogy ne lettek volna hasonló esetek akár korábban is. De ugye az őskorból hogyan is lehetnének ilyen eseteket megörökítő leírások.
A XX. század legismertebb öngyulladása 1951. július éjszaka esett meg. Mary Reesernek, aki a floridai St. Petersburgban lakott, másnap reggel a bérház tulajdonosnője egy levelet szeretett volna kézbesíteni. Mikor belépett a lakásba forró levegő csapta meg, Mary összezsugorodott koponyája és elszenesedett csontváza a karosszékben hevert. A villanyvezeték és a villanykapcsoló megolvadtak, de közvetlenül az áldozat mellett lévő papírok nem gyulladtak meg.
A spontán égés áldozatai szó szerint elégtek, pedig tűz által csak megégtek volna. Induljunk ki abból, hogy a csont elégetéséhez a krematóriumokban 1100 °C fölött nemegyszer órákon át égetik a holttesteket és nagy részük még így is megmarad.
Tökéletes elégésükhöz tehát minimum 1650 – 1700 °C – os hőmérséklet szükséges, és az is hosszabb időn keresztül. Akkor mitől éghet el egy emberi test egy szempillantás alatt?
Az áldozatok között felfedezhető több közös vonás is. Többségük – 80% - uk – nő, legtöbbjük alkoholista, vagy sok alkoholt fogyasztott az eset előtt. Az égés általában zárt térben történik, a helyiségben nincs tűzforrás, de éghető anyag majdnem mindig akad. Általában a törzs és a comb égnek meg, a törzstől távolabbi végtagok nem. Mivel az áldozatok nagyobb része nő úgy tartják azért, mert minden nőn ezeken a tájékokon található fölösleges testzsír. Gyakran található a testek körül sárgás folyadék. Ez a testen található zsírfölösleg maradéka, a falon, a mennyezeten kormolódás.
Ha valaki tartózkodott az áldozat lakásában, a másik szobában, ő sem számolt be sem fájdalmas nyöszörgésről, sem segítségért való kiáltásról, ezért feltételezhetjük, hogy a folyamat gyorsan történik.
Több elmélet is napvilágot látott már arról, hogy mi okozhatja a spontán égéseket. Van, aki úgy tartja az elfogyasztott alkohol kap lángra a szervezetben, vagy az élelmiszerek olyan kombinációja indítja be a folyamatot, amely robbanékony elegyet alkot a gyomorban, de akad olyan is aki a test belsejében lévő elektromos mezők által keltett rövidzárlatnak tulajdonítja a jelenséget.
Dr. Gee törvényszéki orvos 1965-ben egy laboratóriumban próbálta reprodukálni a spontán öngyulladást. Egy kémcső köré zsírszövetet, a köré pedig ruhadarabot tekert, majd egy pontban Bunsen égővel gyújtotta meg. Ezt nevezik gyertya-effektusnak. Erősen kormozó égésről számolt be. A belobbanás után a rendszer magától pusztult tovább. Elméletében a zsír táplálja az égést a ruhaanyag, pedig a kanóc szerepét tölti be.
Ez mindezidáig a legelfogadottabb magyarázat, ám akad olyan eset is ahol az áldozat ruhája vagy éppen a lepedő, amin feküdt ép maradt. Minden esetben azonos viszont az a tény, hogy a tűz belülről kifelé halad a testben, a mellen, a hasban, a mélyebben lévő izmokban kezdődik. Ahogy történt ez 1985 tavaszán, egy lány hátából tört ki a tűz egy ashire- i egyetem folyosóján. „A lány minden látható előzmény nélkül, villám gyorsan gyulladt ki. Úgy látszott, hogy a tűz a testében keletkezett.” – mondta az áldozat ismerőse a tűzoltóknak.
Tehát, hogy mitől gyulladhat ki egy emberi test magától arra már sok elméletet kreáltak, például egyesek szerint gömbvillámok okozzák a tüzet, vagy az UFO-k által belénk ültetett szerkezetek romlanak el, hogy csak a legszélsőségesebbeket említsük. Ám a tudományos tényekkel alátámasztott válasz még várat magára.
Kapcsolódó anyagok:
$$2090$$
