A pélyi (Heves megye) születésű művésznő az MTV első „Ki mit tud” versenyén tűnt fel 1962-ben, ahol gimnáziumi osztálytársával, Gergely Ágival lépett fel. Innentől kezdve zajos siker követte minden lépését: az Omega, az Illés, a Metró és a Fonográf zenekarok kapva kaptak a remek hanggal megáldott, egyenes és következetes – és nem mellesleg rendkívül szép - énekesnő után.

A tévés szereplés lecsengését követően jött az Illés zenekarral felvett „Rohan az idő”, (Szörényi Levente – S. Nagy István), ami példátlan lemezeladási sikereket ért el: az új stílus elvarázsolta a közönséget. Több szempontból is korszakalkotó volt ez a lemez: azon túl, hogy a közreműködők karrierjének egyik legnagyobb ékköve lett, megadta a kezdő lökést a hazai lemezgyártásnak is.

Koncz Zsuzsa pályájának következő jelentős állomása az „Ezek a fiatalok” című film volt. Főszerepet vállalt az alkotásban, ami szinte dokumentumfilmként ábrázolja az akkori fiatalságot és a semmihez sem hasonlítható életérzést, ami áthatotta a korszakot. A film és a Szörényi-Bródy szerzőpáros, illetve az Illés zenekar által fémjelzett zenéje (Szőke Anni balladája, Ez az a ház, stb...) hatalmas közönségsikert ért el, és mély nyomot hagyott az énekesnőben is. Koncz Zsuzsa személyisége, egyéni stílusa, világnézete ekkor kristályosodott ki.

A politikai nyomás azonban egyre erősödött: az Illés együttes közreműködésével készült 1973-as Jelbeszéd című albumot betiltották. (Ezen az albumon található többek közt a „Ha én rózsa volnék”, a „Ki mondta” és a „Kertész leszek” című dal.) Erről az időszakról így ír az énekesnő honlapján található életrajzi szöveg: „Ezek után mind Koncz Zsuzsa, mind a szövegíró Bródy János számára kihívássá válik, hogy a dal, a gyanakvó, szőrszálhasogató cenzúra ellenére is az önkifejezés eszköze maradhasson”. A művészek azonban megtalálták a módját nem csak a puszta túlélésnek, hanem a fejlődésnek, a közönség lelki gazdagításának is.

Koncz Zsuzsa eddigi munkássága során számtalan kis- és nagylemezt adott ki, folyamatosan koncertezik, és közszerepléseket vállal. Kitüntetéseinek, érdemeinek listáját még felsorolni is nehéz: 1977-ben megkapta a Liszt Ferenc díjat, 1989-ben Érdemes művész lett, 1992-ben Kazinczy díjat kapott. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje, később a Huszka Jenő-díj (1998), az Emerton-díj (1999), a Hungaroton-életműdíj, az Arany Zsiráf-életműdíj, a Maecenas-díj került a polcaira. 2001-ben a Francia Becsületrend Lovagja lett, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét ítélték oda neki.

Az elmúlt néhány év is mozgalmasan telt: a 2008-as esztendőben tovább gazdagodott Koncz Zsuzsa kitüntetéseinek gyűjteménye. Az eddigi rangos érdemrendek mellé társult a Kossuth-díj és a Prima Primissima szobrocska is. 2009 pedig a „Ha én zászló volnék” címet viselő CD és DVD kiadásának éve volt: Az utóbbi 13 évben felvett Koncz Zsuzsa koncertek legemlékezetesebb pillanataiból összeállított válogatás, mely így egy önálló digitális koncertélmény lett.

Ismerve a művésznő lendületét és elhivatottságát, úgy hiszem, kijelenthetjük: lesznek még szép napjaink Koncz Zsuzsával!

-Majoros-Tóth Orsolya-