Kedves Donna!

Felső iskolába kerültem, megismerkedtem egy fiúval. Együtt is jártunk 4-évig, barátnőim nem igazán kedvelték, de nem hallgattam rájuk.

Majd megházasodtunk: változó volt a kapcsolatunk, hol jó, hol rossz, néha bántott is. Időközben a barátnőmmé lett egy szomszéd asszony, akitől mindenki csak óvni próbált. De nem hallgattam rájuk.

Beleszeretett a férjembe, és miután ez kiderült, elköltöztek. Nagy korkülönbség van közöttük.

Akkor nagyon fájt a dolog. De utána jött el az igazi boldogság az életembe: betoppant a nagy ő. Vele minden olyan más volt, éreztem, hogy erre vágyok, ilyet régen nem éreztem! Rájöttem az a másik csak azért kellett, mert mindenki ellenezte, és meg szerettem volna mutatni, hogy nincs igazuk. Mégis nekik lett.

Kutyából nem lesz szalonna! Máig nagyon jó kapcsolatban élünk új párommal idestova tíz éve, gyermekeink is születtek – míg a másik kapcsolatomból nem volt gyermek.

Példa ez arra ,hogy minden rosszban van valami jó, sok szenvedés után jön a boldogság. Legalábbis nálam így történt.

(Továbbra is várjuk leveleiteket: info@donna.hu)

A képek illusztrációk - a szerk.