A vírusok a gazdaszervezet segítségével élősködőként szaporíttatják magukat. Beépülnek az egészséges sejtekbe, olyanokba is, amelyeknek feladata a szövetek saját elöregedett sejtjeinek pótlása. A sejtek működését átkódolják, így azok a normál tevékenységük mellett a vírusokat is sokszorozzák. Az átkódolás visszahat a gazdasejt működésére is, mert például a humán papillómavírus kikapcsolja a sejtben található védekező mechanizmusokat, melyek a sejt saját DNS kódjának változatlan továbbmásolását ellenőrzik.

Ezért a fertőzött sejt a továbbiakban nem képes kivédeni a benne lévő vírus, vagy a környezetből bejutott rákkeltő anyagok további DNS-t károsító hatását. Láncreakció indulhat meg, amelynek során a sejt fokozatosan elveszti képességét a környező sejtekkel való kapcsolattartásra, egyre rendszeresebben osztódik szabálytalanul, míg végül ráksejtté alakul.

A férfiak sokszor csak hordozók, nincs látható tünete fertőzöttségüknek. A leggyakoribb jele a HPV szervezetben való jelenlétének a szeméremtest környékén kialakuló puha rózsaszín szemölcs, ami a bőrből ki is emelkedhet, vagy lehet egyenletes felszínű.

A humán papillómavírus azonban leginkább rejtve él a bőrben, illetve a nyálkahártyában, ezért a fertőzöttek nagy része nem is tudja, hogy kórokozót hordoz. Nőknél a fertőzés első jeleit a méhnyakrák szűrővizsgálat mutatja ki. A HPV a tudomány mai álláspontja szerint nem gyógyítható, a kezeléssel a fertőzés okozta elváltozásokat lehet eltüntetni, de több típusa két éven belül nyom nélkül elmúlik.

A maradéknál viszont fennáll a folyamatos fertőzöttség, ami a magas rizikófaktorú vírustörzsek esetében rákos megbetegedéshez is vezethet. Mivel a vírusnak igazán gyógyszere nincs, prevencióval tudunk a legtöbbet tenni, terjedése ellen. A megelőzésnek több módja lehet, létezik például az úgynevezett kvadrivalens védőoltás alkalmazása, ami már a szexuális élet megkezdése előtt beadható. Mivel az oltás elég drága, nem jelent megoldást mindenki számára, de, ha alapvetően monogám kapcsolatra törekszünk, és eljárunk a rendszeres szűrővizsgálatokra, kisebb kockázatnak tesszük ki magunkat és mindenkori partnerünket. Fontos még tudni, hogy a dohányzás egy olyan független faktor, ami növeli a fertőzötteknél a méhnyakrák előfordulási valószínűségét.