A világ egyik leghevesebb vitáit kiváltó és egyben legtöbbet tanulmányozott textíliája a torinói Szent János katedrálisban található lepel, melyről úgy tartják, a keresztre feszített Jézus halotti leple, és az ő képmása ívódott a szöveteibe. Csoda? Csalás? Vagy valami egészen más áll a háttérben?

Lepel-tények:

A 442 cm hosszú és 113,5 cm széles, halszálkamintával szőtt lenvászon leplen egy szakállas, teste előtt keresztbe tett kezű férfi képe rajzolódik ki, akit egyértelműen a keresztre feszítéssel kínoztak meg. A kép anatómiailag teljesen pontos, és a leplen található vérfoltokról is bebizonyosodott, valódiak, a Közel-Keleten gyakorinak számító AB vércsoportúak.

Továbbá az is bizonyított tény, hogy a kép negatív, ami 1898-ban vált világossá, miután a leplet először lefényképezték.

Mennyi idős a lepel?

Sokak szerint a lepel minden idők egyik legnagyobb átverése. Távolról se Krisztus idejéből származik. Középkori hamisítvány, melyet jó néhányan Leonardo DaVincinek tulajdonítanak, aki köztudottan mestere volt az emberi anatómiának és a fényképezőgép ősével, a camera obscurával is kísérletezgetett.

1988-ban el is végezték a leplen a radiokarbonos kormeghatározást, ami szerint a keletkezése 1260 és 1300 közé datálható. Püff neked keresztre feszítés, meg feltámadás…

 

Persze nem eszik olyan forrón a kását, sokakat nem hagyott nyugodni a végeredmény. Köztük volt Raymond N Rogers vegyész is, aki 2005 januárjában, a Thermochimica Acta című tudományos folyóiratban kérdőjelezte meg a ’88-as eredményeket. Sokakkal ellentétben ő nem állította, hogy a kormeghatározás megbízhatatlan eljárás, sőt, azoktól az elméletektől is elhatárolódott, melyek szerint az anyag szennyeződött az elmúlt századok során. Rogers csupán arra hívta fel a figyelmet, hogy a leplet többször is nagyon ügyesen utánfoltozták, és a meghatározáshoz egy ilyen anyagrészt használtak fel. Lévén alapos, Rogers kémiai úton alá is támasztotta a teóriáját. Összességében: valószínű, hogy a lepel eredeti, 2000 éves.

Hogyan keletkezett a kép?

Még ha a vászon Krisztus idejéből származik is, hogyan keletkezett rajta a lenyomat? Tudományos körökben ezt a kérdést is igyekeznek a lehető legprecízebb válasszal magyarázni.

A kutatások eredményei pedig egyre inkább arra engednek következtetni, hogy nem csoda és nem is emberi kéz alkotta a képet a torinói leplen: vegyi folyamatok hozták létre.

 

A textíliát egy keményítőből és egyéb szénhidrátokból álló réteg vonja be, ami bizonyos helyeken karamellszerűvé vált, és ez adja a képet. Emellett a lepel hátsó részének az elején a Padovai Egyetem munkatársai, Giulio Fanti és Roberto Maggiolo egy halvány második arcmást fedeztek fel képjavító matematikai algoritmus alkalmazásával. A tudósok szerint mind a két tény azt bizonyítja, hogy a leplen látható kép természetes úton, bonyolult kémiai folyamatok során képződött: a halott testéből távozó aminok (nitrogént tartalmazó szerves vegyületek) reakcióba léptek a fent említett réteg alkotóelemeivel. Ez az elszíneződést okozó folyamat az úgynevezett Maillard-reakció.

Hol marad a csoda?

Nagyon úgy fest tehát, hogy a lepel Krisztus korából származik, a rajta kirajzolódó kép természetes úton jött létre. Hol van hát akkor a csoda, a titok, a rejtély, ami a leplet övezi? Nos, még továbbra is számos kérdés nyitva marad, például, hogy valóban Jézus lenyomata-e a kép. Vagy az, hogy hogyan és milyen körülmények között indult be a Maillard-reakció, amihez egyébként magas hőfok szükségeltetik (hétköznapi életünkben a hasábburgonya sütésekor is ez a folyamat játszódik le, ettől barnul meg)? Arról már nem is beszélve, hogy hogyan élte túl a századokat a lepel, hiszen többször is majdnem elégett, egy időben be volt falazva, és árvíz is pusztított a környékén. Miért nincs másik, hozzá hasonló textília a világon, holott elviekben lehetne? Rejtélyek, melyekre talán sose tudjuk meg a választ, csupán annyit mondhatunk: maga a csoda, hogy van.

 Van véleményed? Érdekel egy téma, amiről még nem volt itt szó? El akarod mondani? Csatlakozz Facebook oldalunkhoz és mesélj, kérdezz!