Dalban mondom…

2010. 12. 10.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Dalban mondom el neked,

Mit szavakkal nem lehet,

Szívem téged úgy szeret,

Hogy kimondani sem lehet!

Pedig tudom:

Elronthatom életem,

Ha rád várok szüntelen!

Félek, szíved nem szeret,

Lelkem mégis rád nevet.

 

Elmondom hát neked,

Mindent felülmúl a képzelet:

Álmodom puha ajkad édes csókját,

Ölelő karjaid lágy béklyóját,

Vágyom ölelésed szerelemtől édes mámorát,

Bársonyos édes hangod kéjes sóhaját.

Vágyom lágyan simogató szép kezed,

Hogy boldogan csillogjon a két szemed,

Csókokkal borítanám be drága tested,

Amíg szíved egész bele nem remeg.

Szürcsölném ajkaid édes csókját,

Innám izzó tested minden illatát,

- Vágyom, hogy boldogságtól forrjon a levegő,

buja tánctól gyűrődjön a lepedő… -

Vad táncot járjon formás kebled,

Szívem, lelkem eggyéforrjon veled.

Összecsókolnám drága tested minden zegzugát,

Hogy éreznéd a szerelem minden mámorát!

Forró öledből lázasan szürcsölném a kéjt!

Oly szép lenne szemedben látni a boldog fényt,

Lecsókolni róla boldogságod édes nedűjét,

Gyógyírként szívemre szívni harmatos örömét!

Vadul dobog, zakatol szerető szívem,

Amíg mindezt a drága sok csodát képzelem,

Hogy ábránd-e minden álmom,

Lesz-e végül boldogságom?

Szavadtól függ, én nem tudom!

Így hát remélek, és tovább álmodom.

Érzem szívem - még vágyakozva remél, eped -

Nincs erőm, hogy mondjam: ég veled!

Ezért hát, most újra meg újra…

Dalban mondom el neked,

Mit szavakkal nem lehet,

Szívem téged úgy szeret,

Hogy kimondani sem lehet…

… hogy kimondani sem lehet! ...

Bp. 2002.03.15.  Hétházy Rezső

(Dalszöveg a szerzői-előadói CD-ről )



Szerző

donna.hu



Scroll to Top