1920 óta az allergiás megbetegedések száma minden tizedik évben megduplázódik. Minden bizonnyal az életszínvonal emelkedése növeli a kockázatot.
Mivel immunrendszerünk gyermekkorunkban a megjavult higiéniai körülmények miatt kevesebb csírával kerül kapcsolatba, nyilvánvalóan egyre inkább kialakulnak a túlzott reakciók ártatlan anyagokkal szemben is.
Az allergiát kiváltó anyagok is megváltoztak az egyre növekvő környezetszennyezés miatt. Például egy nyírfa egy magányos mezőn sokkal kevesebb agresszív virágport termel, mintha egy forgalmas út mellett állna. Ebben az évben különösen rossz a helyzet. A hosszú tél miatt a nyúldomolykó, az éger és a nyírfa pollenjei gyakorlatilag egyszerre támadnak. A nyírfák ebben az évben különösen sok virágport bocsátanak ki.
Parlagfű: az egyik legerősebb allergén!
Az, hogy az egyik ember erősen allergiásan reagál a virágporra, és egy másik ember egyáltalán nem érzékeny rá, nagyrészt genetikailag irányított.
A hajlam egy élet folyamán alakul ki. Ezért lehetséges, hogy kisbabáknál ugyanúgy, mint idősebb embereknél az ötvenedik és a hatvanadik életév körül kitörhet az allergia.
Arra gyanakszanak a kutatók, hogy az immunrendszer bizonyos változásai bizonyos fertőzéseknél alakulnak ki, és allergiás reakciók kialakulásához vezetnek. A dohányosok sokkal inkább veszélyeztetettek.
Minden allergiarohamot kezelni kell, mert egyébként egy ártalmatlan náthából allergiás asztma keletkezhet. A klasszikus terápia antihisztaminnal történik. Ezen kívül a szakértők kortizon tartalmú gyulladáscsökkentő spray-ket ajánlanak, melyeket a szervezetünk nagyon jól elvisel.
Az enyhébb tünetek esetén speciális szerek is alkalmazhatók. Nátha elleni orrsprayk, kötőhártya-gyulladás elleni szemcseppek, krémek és gélek bőrirritációk ellen.
-Németh Ágnes-
