Nemsokára virágba borulnak a paradicsom palánták, bokrosodik a saláta, növekszik a répa és kikel a burgonya… A háztáji mini ültetvények gazdái pedig egyre jobban rettegnek attól, vajon mennyit hoz a konyhára munkájuk: ők vagy inkább a bogarak laknak jól a termésből?

A kártevők ellen nehéz harcolni, és jobbára a legegyszerűbb fegyver is inkább ártalmas, mint hasznos, hiszen gyakran csak erős vegyszerekkel lehet elűzni például a krumplibogarakat. Hogy egy kicsit segítségükre legyünk a kertészkedő Donnásoknak, megkérdeztük Bálint gazdát – nem az eredetit,  hanem tisztelőjét és névrokonát –, mit ajánl azoknak, akik vegyszer nélkül akarják rendben tartani a veteményest.

„Évek óta kertészkedem és egyáltalán nem használok vegyszereket. Természetesen nem állítom azt, hogy minden évben csodálatos terméssel ajándékoz meg az ég, de eddig a saját módszereimmel többé-kevésbé mindig sikerült olyan terméshozamot elérni, hogy a szűk családom jól lakjon belőle! Nincs annál jobb érzés, mint amikor a gőzölgő leves a saját termesztésű zöldségeimből készül!”  Milyen kártevőkkel harcolsz a legtöbbet?

A legtöbb bosszúságot a csigák és a krumplibogarak okozzák, de sokszor meggyűlik a bajom a levéltetvekkel is. Hősiesen harcolok, és bár a csatákban időnként fölém kerekednek, a háborút, ha kisebb veszteségek árán is de, általában én nyerem!

Ajánlanál néhány vegyszermentes módszert olvasóinknak, melyekkel ők is győztes háborút vívhatnak?

A csigák és a krumplibogarak ellen a módszer azonos: a kertemből begyűjtöm őket, forró vízbe dobom, majd leszűrve megszárítom és porrá őrölöm. A leszűrt lé már alkalmas permetezésre, de az így kapott port esővízzel hígítva is kiváló permetlevet kapunk. Csigák esetében elegendő csak szétszórni a kertben az őrleményt, és a többi kártevő elmenekül. Nagyszerűen alkalmazható még az erjesztett csalánlé, mely nem csak a levéltetvek ellen hatásos, de felturbózza a növények ellenálló képességét is.

Mi a helyzet az egyéb nyavalyákkal, mint például a paradicsom bogyóbetegségei vagy a baktériumos és gombás megbetegedések?

Természetesen mint mindenre, ezekre is van hatásos megoldás, bár egy kicsit időigényesebb. Míg a vegyszeres permetezést elég egyszer-kétszer elvégezni, addig az általam használt módszert hetente kell ismételni. A paradicsom bogyóbetegségeire a permetlé összeállítása igen egyszerű: 1 liter tejet kell elkeverni 4 liter esővízzel és utána irány a kert! A gombás és egyéb bakteriális növénybetegségekre a hagyma permet a legalkalmasabb, ehhez bármilyen hagymafélét használhatunk: egy kg hagymahéjat 3 liter esővízben kell 8-10 napig erjedni hagyni, majd az így kapott szert tízszeres, esővizes hígításban szétpermetezni.

Annyi csodaszer titkába avattál be bennünket, nincs a tarsolyodban esetleg egy növekedési szérum recept?

Szekérnyi nagyságú tököket nem ígérhetek, de a gyermekláncfűlétől jelentős növekedésnek indulhatnak a növények. Ehhez két kg gyermekláncfüvet kell összegyűjtenünk és azt kb. két hétig esővízben áztatnunk. Az így kapott koncentrátumot ötszörös esővizes hígításban permetezzük szét és várjunk türelmesen az eredményre. Biztos vagyok benne, hogy növényeink meghálálják a gondoskodást...

Burgonyabogár és csigapor:

Az összegyűjtött kártevőket forró vízbe kell dobni, majd megszárítani és porrá őrölni. Ha permetlevet szeretnénk belőle készíteni, akkor egy liter desztillált vízhez, három-négy evőkanálnyi port adagoljunk. A csigapor nem csak a csigákat, de a hernyókat és levéltetveket is távol tartja.

Erjesztett csalánlé:

Öt kg friss vagy egy kg szárított növényből készíthető, melyet ötven liter esővízben 5-15 napig erjesztünk. Ebből egy liternyit kell 5-10 liter esővízzel tovább hígítani, hogy permetezésre alkalmas legyen. Levéltetű, takácsatka, káposztalepke hernyó elűzésére alkalmazható, de a növények erősítésére is szolgál.