Azt, hogy mikor aludjunk, és mikor legyünk ébren, az ősi időkben és ma is az agyunkban megtalálható tobozmirigy szabályozza. Amikor lenyugodott a Nap, és a Föld sötétségbe burkolózott, a tobozmirigyben fokozódott a melatonin termelés, ettől elálmosodtak és elaludtak.

Változnak az évszakok, a tobozmirigy a többi hormonra is hatással van, és így segített elődeinknek, de természetesen nekünk is, hogy testhőmérsékletünket a környezetünkhöz igazíthassuk. Így vagyunk képesek alkalmazkodni az időjárásváltozáshoz is. Tobozmirigyünk az agyunkban található, nem találkozik közvetlenül a fénnyel. Akár a természetes napfényt, akár a mesterséges világítást, a szemünk érzékeli. A szemünkön belül a pupillánk szabályozza, és a köztiagyon keresztül írja elő a melatonin hormon mennyiséget, ezt a fény gátolja, a sötétség pedig fokozza. Ezért van az, hogy a besötétített szobában még vissza szeretnénk aludni. A tobozmirigyben termelődő melatonin szabályozza az állatok viselkedését is. A tobozmirigy érzékeli, amikor a nappalok hosszabbodnak tavasszal, és indítja a madarakat. Ősszel, amikor előbb sötétedig, több melatonin termelődik az állatok szervezetében. Ez kihat a szőrnövekedésükre is, arra készteti őket, hogy nagyobb bundát növesszenek,  fokozzák a zsírraktárak feltöltését és így készüljenek a téli álomra. Tavasszal  is a tobozmirigy ébreszti fel őket álmukból, mert fokozza anyagcseréjüket. Ilyenkor is bundát cserélnek.

Mi már nem vagyunk annyira kiszolgáltatva a természet változásainak. A mesterséges fűtéssel és világítással már nem függünk a nappalok és éjszakák változásától. Tobozmirigyünk mégis éberen figyel  bennünket. Képes beszabályozni napi ritmusunkat, akár az étkezésről, akár az alvásról beszélünk, és befolyásolja immunrendszerünket is. Jól szemlélteti ezt, amikor hosszú repülőutunk folyamán egy másik időzónába kerülünk, és kénytelenek vagyunk megszokni egy másik evés-alvás ritmust. Akik átestek már ilyenen, érzékelhették az átállás nehézségeit. Alig 50 éve fedezték csak fel a tudósok a melatonint. Egy görög szóról kapta a nevét. Melas ugyanis görögül feketét jelent. A melatonin hormon kizárólag a sötétben hat. Szervezetünkben a melatonin szintje nappal ingadozik, és éjjel sokkal magasabb, mint nappal.  Az orvostudomány jól tudja használni a melatonint az alvás-ébrenlét szabályozásában. A kisgyermekek szervezetében sokkal több melatonin termelődik, mit az idős emberekében, és ez az oka annak, hogy sok idős ember nem tud jól aludni. Úgy tűnik, a közeljövő melatonin-kutatása még számos meglepetést tartogathat számunkra, de azok az eredmények, melyet a kutatók eddig elértek, már igen sok gyakorlati haszonnal járnak a ma embere számára a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásban és szervezete védelmében.

-Németh Ágnes-