Figyeld magad kívül, belül!

2009. 09. 26.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Mennyire tudunk befelé figyelni? A kérdés valójában így hangzik: Akarunk-e elég időt adni magunknak, hogy odafigyeljünk magunkra? Gyakran hallhatjuk a következő kijelentést: Arra van időd amire csinálsz magadnak. Nos ezt mindenki maga dönti el, hogy hisz benne avagy sem. Mindenesetre aki úgy dönt, hogy ez igaz az ő számára, nagyban megkönnyítheti az életét. Aki szeretne több időt foglalkozni magával, ne higgyen a saját kifogásainak.

Kizárólag saját magunkat korlátozzuk azzal, hogy megmagyarázzuk miért nem csinálunk valamit amit úgy érezzük, hogy kellene. A legeslegelső probléma, hogy azt érezzük, kell. Semmit sem kell. Ha nagyon szigorúan vesszük, a dolgok legnagyobb része amire az ember azt mondja hogy kell, az a saját döntéséből fakadóan létezik. Ha eldöntöm, hogy előfizetek  egy vonalas telefonra akkor azt be kell fizetni havonta. De én döntöttem el, hogy azt be akarom fizetni. Nagyon sok hárítás létezik erre, például: „de hát muszáj valamin felhívni anyámat..., vagy munkaügyben el kell hogy tudjanak érni... Igen ezek mind indokok, hogy az ember miért dönt úgy hogy ezt bevállalja. A döntést azonban saját maga hozta meg (Ne feledjük: meg kell különböztetni, amikor valakit döntés elé állítanak és nem szabad akaratából hozza meg azt).

Tehát: ha az illetőnek már van ideje befelé figyelni, akkor már csak arra kell rájönni, hogyan tegye azt. Ez nagyon érdekes kérdéskör, hiszen személyenként változik. Mindenki másban találja meg a kikapcsolódást, de valójában akkor magával foglalkozik-e, amikor a mozi pénztárában bosszankodik a sor miatt, vagy a kerti partin takarít a vendégek után...?

Amikor végre leülünk – érdemes megteremteni hozzá a környezetet esetleg egy füstölővel és egy kényelmes székkel vagy ággyal –, hagyjuk kikapcsolni az agyunkat El kell döntenünk: most nem gondolunk semmire. Nem biztos, hogy ez elsőre sikerül, de nem szabad siettetni a folyamatot. Ha sürgetjük, annál később csöndesedik el a fejünkben a kavarodás. A trükk: hagyni kell. Ha békén hagyjuk a gondolatainkat és nem kalandozunk el akkor lehetőség nyílik elsajátítani a gyakorlatot, és minél többet próbáljuk, annál könnyebben fogunk újra és újra ebbe az állapotba visszakerülni. Mindez idő, elhatározás, és gyakorlás kérdése.

Kapcsolódó anyagok:

$$4686$$



Szerző

donna.hu



Scroll to Top