Ezek az emberek nem biztos, hogy homoszexuálisak, a statisztikák szerint a legtöbb esetben biszexuális beállítottságúak. Ám nem a szexualitás az elsődleges motiváló erő, viselkedésüket nem ez határozza meg.

A jobb megjelenés érdekében időnként igényelnek műtéti beavatkozásokat, például a mell kisebbítése vagy növelése, szőrtelenítés karon és lábon, ám általában az elsődleges nemi szerveket nem érinti a beavatkozás. Ez is mutatja, hogy nincsen kapcsolatban a szexuális irányultsággal, sok esetben nincsenek identitászavaraik, egyszerűen csak szeretnek a másik nem ruháiban járni-kelni.

A transzvesztiták többségében férfiak. Sokkal kevesebb olyan nő van, aki kimondottan férfinak öltözik, de ők is könnyebben elvegyülnek, mert a társadalom elfogadja a férfias hölgyeket, míg egy férfi, aki harisnyában és szoknyában flangál az utcán egyből megvetés, nevetség tárgyává válik.

Rengeteg tudományos terület foglalkozik a nemiséggel, azzal, hogy hogyan sajátítjuk el a nemekhez tartozó viselkedésnormákat. Ez a tanulási folyamat már csecsemőkorban elkezdődik, másmilyen ruhába öltöztetik a fiúkat és a lányokat, másfajta játékokkal játszanak. A szülők sztereotip elvárásokkal közelednek gyermekeikhez, ha egy fiú sírva fakad, akkor azt nem szabad, mert „a fiúk nem sírnak!”, míg egy lány teszi ezt, akkor az rendben van. Más gyerekek is erősítik a gyerekek hozzáállását saját nemükhöz, hiszen ők még könnyebben ragasztanak egymásra negatív jelzőket, ha mondjuk egy fiú „lányosan” viselkedik, és elsírja magát.

A nemi identitás kialakulása már sokkal bonyolultabb, sokkal később végbemenő folyamat, olyan 6-7 éves korukban kezd el kialakulni a nemhez való igazodás. Ilyenkor már nem a jutalom a motiváló erő, mint a tanulási folyamatok esetén, hanem az, hogy a saját nemének megfelelően viselkedjék.

Mivel a fejlődés komplex folyamat, így bármikor, bárhol sérülhet. Azt még a szakértők sem látják tisztán, hogy milyen okokra vezethetők vissza a nemi identitás- és szerepzavarok. Sokan gondolják, amikor gyermekük különösen viselkedik – például nem játszik fiús játékokkal fiú létére –, hogy majd kinövi. Ez sokszor így is van, de bizonyos esetekben figyelmeztető jel lehet, ha emellett még a kisfiú ruhaválasztása kissé lányos. Nehéz megmondani, hogy hol a határ, mikor tekinthető a dolog kórosnak.

Pszichológusok szerint egyik oka lehet az identitászavarnak, ha a szülők másmilyen nemű gyermeket szerettek volna és tudattalanul is éreztették vele ezt, a gyerek pedig szeretne megfelelni az elvárásoknak.

A meleg transzvesztiták abban különböznek a homoszexuálisaktól, hogy speciális ingerek hatására elégülnek ki, általában a partner számukra csak eszköz, maga a női ruha használata szükséges a kielégüléshez. Sokuk csak partnerkereséshez bújik az ellentétes nem ruháiba, a hétköznapokon biológiai nemének megfelelően viselkedik és öltözködik.

Orvosok állítják, hogy a nemi identitászavart nem lehet pszichológiai úton kezelni, mivel sokkal mélyebbről ered, a delikvensnek nincsenek motivációi arra, hogy megváltozzon. Mivel ez nem egy rossz szokás, amiről csak úgy le lehet szokni, hanem a lényéből eredő, sok tényező hatására kialakuló állapot. Vagyis jelenleg nem tudnak jobbat ajánlani, mint hogy el kell fogadni ezt az állapotot.

És ez nem csupán az érintettekre vonatkozik, hanem a környezetre is! A transzvesztiták élete egyébként sem könnyű és nem is egyszerű, hiszen életük egyik igen fontos szeletét titkolniuk kell, de a legnagyobb gondot az okozza számukra, hogy környezetük elítélően viselkedik velük szemben. Jobb esetben megbámulják őket, rosszabb esetben sértéseket vágnak a fejükhöz, és a legrosszabb esetben bántalmazzák őket.

Nem véletlen, hogy igen látványos felvonulások keretében igyekeznek felhívni a környezet figyelmét sajátságos problémáikra – igaz, sokakban éppen ezzel váltanak ki negatív hatást. Ám azért teszik ezt, hogy a társadalom nyissa ki a szemét, és értse meg, hogy ők is léteznek, és semmivel sem rosszabb emberek, mint mások. Ne feledjük, hogy a női egyenjogúsági mozgalmak, és az amerikai feketék egyenlőséget követelő megmozdulásai is hasonló vonulásokkal kezdődtek: néha bizony hangosabban kell kiabálni, hogy odafigyeljenek az emberek.

Kapcsolódó anyagok:

$$1840$$

$$1841$$