Gondolatok pontokról, csillagokról és egyebekről két év távlatában

2010. 06. 03.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Mivel először 2008. márciusában regisztráltam az oldalra, így  ezen idő alatt sok tapasztalatot gyűjtöttem össze, hisz igyekeztem nyitott szemmel jelen lenni. Éppen ezen idő tapasztalati alapján döntöttem úgy, hogy kilépek, legalábbis egy időre, mivel szerettem volna megbizonyosodni a feltevéseimről.

Mint látható,  azóta már visszatértem. Tehát pontok és csillagok nélkül is van élet, ezek pótolhatók, és számomra nem a pontok és csillagok jelentik a lényeget. A fontosság szerintem személyekhez kötődik, amit például az elmenésem és visszatérésem kapcsán meg is láthattam. Most nem rajtam van a lényeg, hanem egy egyszerű emberről van szó. Nagyon jól megláthattam azt, hogy valójában kinek mit is jelentettem, volt, aki hiányolt úgy is, hogy nem volt az ismerőseim között,  és bizony vannak, akiket személyesen  is ismerek és ez eddig nem igazán kerestek. Én azt gondolom, hogy amikor valakit kedvelünk, az hiányzik, és hiányának okát keressük. Nos, a kilépésem oka ez volt főképpen, így akartam az ál-barátaimat kiszűrni. Nem akartam megbántani őket az ismerőseim közül való  törléssel, inkább én hagytam veszni az 5 csillagomat és a több mint 300 ezer pontomat.

Lehet, hogy sokan nem hiszitek, de nem sajnáltam, mert többet jelent nekem az, hogy voltak olyanok, akik ismerőseim nem lévén észrevették hiányomat és örültek, hogy újra visszajöttem. Furcsa, de jellemző emberi viselkedésként említeném meg azt a tényt is, hogy mennyire furcsa szerzet az ember. Ahogy töröltem egy  több hónapja  inaktív ismerőst, abban a pillanatban tudott reagálni. A reakció az változó képet mutatott. Volt, aki sajnálta, volt, aki jelezte, hogy mennyire kedvel, volt, aki tiltólistára tett és volt, aki  jóindulattól duzzadva a "semmi gond " kijelentéssel lemínuszolt. Amire még elég érzékeny  vagyok az az, amikor valaki képtelen arra, hogy  például egy üdvözletre válaszoljon, illetve megköszönje, mert ugye ez a cselekedet alapvető illemszabály lenne. Még az sem érdekel, ha nem azonnal, hisz nem az időn van a lényeg, hanem a szándékon.

Tudom, nem vagyunk egyformák, de vannak alapvető emberi viselkedési szabályok, amiket alkalmazni kellene életünk során attól függetlenül, hogy éppen hol vagyunk és mit is csinálunk. Itt jártamban gyakran olvasom, hogy sokaknak gondjuk van a pontokkal, csillagokkal, válaszokkal. Én azt gondolom, hogy ha kérdeztek, kaptok rá megfelelő választ, hisz akik a mi szórakozásunkról, időtöltésünkről gondoskodnak,  jó szándékkal vannak irántunk. Én azt láttam, hogy  talán olykor-olykor   nagyon kritikusak vagyunk a Donnához. Értem alatta, amikor a szerverhiba volt, vagy egyéb technikai ok. Ilyen hibák egy kórházban is előfordulnak, a napokban éppen én szembesültem vele: a viharok miatt meg-meghaló kórházi  számítógépes rendszerben nem lehetett egyik osztályon a beteg leletét elolvasni. Azt gondolom, hogy ilyen esetben nagyobb a tét, mint hol van az X pontom, vagy hol nincs.

Biztos vagyok benne, hogy gondolataim mindenkiben más-más érzést váltanak ki. Őszinte szívvel kívánok mindenkinek  további kellemes időtöltést.

Szeretettel ajánlom ezt a kedves Babits verset is.

"Mindenik embernek a lelkében dal van, és saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek".

Amennyiben Ön is kedvet kapott ahhoz, hogy közzé tegye saját gondolatait, történetét, vagy versét, akkor várjuk levelét az info@donna.hu címre.

 



Szerző

donna.hu



Scroll to Top