Egyre több nő dönt úgy, hogy nem vállal gyermeket és az anyaságon kívül próbálja megtalálni élete értelmét.

USA

Szülni vagy nem szülni? Egy nemrégiben készített tanulmány eredményei alapján, amelyet USA-beli nők bevonásával bonyolítottak le, a válasz egyre inkább a "nem" lesz. A Pew Reserach Center munkatársai az adatok alapján azt a következtetést vonták le, hogy a nők 18 százaléka a gyermekvállalásra "szánható" évei alatt nem szül gyermeket - ez a szám majdnem duplájára emelkedett 1976 óta, amikor 10 százalékuk élte hasonlóképpen életét. A kutatásban a megkérdezettek 40-44 éves nők voltak (a kutatók ezen éveket tekintették azon időszak végének, amely során a nők gyermeke(ke)t vállalnak).

Egyre több nő dönt tehát úgy, hogy nem szül gyermeket. A társadalom pedig egyre kevésbé stigmatizálja őket ezért. Természetesen a gyermeket nem szülő nők között nem mindenki szabad akaratából dönt így: a szociális okokon kívül (késői házasság, elhúzódó tanulmányi idő, karrier) gyakran termékenységi problémák lépnek fel. (Hála az egyre javuló kezelési eljárásoknak, azok között, akik gyermeket akarnak vállalni, egyre kisebb a terméketlenség aránya.)

A tanulmány egy másik érdekes trendre is felhívja az olvasó figyelmét: a magasabb végzettségű hölgyek valószínűbb, hogy nem akarnak gyermeket vállalni, hiszen a karrierjük teljes embert kíván.

A gyermekvállaláshoz és annak hiányához való hozzáállás is jelentősen változott: egyre több ember mondja azt, hogy a gyermekvállalási kedv hiánya rossz a társadalom számára - 2009-ben arányuk 38 százalék között mozgott, szemben a 2007-es évben mért 29 százalékkal. Ha kicsit részletesebb kérdéseket teszünk fel annak a 38 százaléknak, találkozunk olyanokkal is, akik már a civilizáció közeli végét jósolják, és persze mindezekért a feminizmust hibáztatják. Viszont az is tény, hogy míg egy 1988-as felmérés alapján a válaszadók szerint a gyermek nélküli nők / párok élete "értelmetlen, üres", az amerikaiak 59%-a ma már nem ért egyet ezzel a megállapítással. A nők - nagyon helyesen - alaposan meggondolhatják, hogy valóban akarnak-e gyermeket szülni, és mivel a továbbtanulásra és a munkavállalásra egyre inkább mindenki számára elérhetővé válnak a lehetőségek, az önmegvalósításnak számos egyéb módját választhatják az anyaságon kívül.

Magyarország

A magyarországi kutatások alapján elmondható, hogy a gyermekvállalási kedv nálunk is alacsony - erre elsősorban a kapcsolatok bizonytalansága, valamint az ebből fakadó egzisztenciális gondok hatnak. Ez utóbbi probléma leginkább a nőket érinti, akik nem érzik biztonságban munkahelyüket, és úgy vélik, hogy kisgyermekes (vagy akár később nagyobb gyermekes) édesanyaként hátránnyal indulnak egy állás megpályázásakor, vagy akár a megtartásakor is. Az élet anyagi nehézségei mellett a kapcsolatok bizonytalansága is egy jelentős tényező, amely nagyban - és negatívan - befolyásolja a gyermekvállalási kedvet.

Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a házasságok száma 1980 óta 50%-kal csökkent, a kapcsolatok rövidebb ideig tartanak és könnyebben is bomlanak fel. Az anyagi háttér hiánya miatt a párok általában egy, maximum két gyermeket terveznek, és az elsőszülött is később érkezik meg, mint néhány évtizeddel korábban. A kilencvenes években a nők 23 évesen, míg 2008-ban már átlagosan 27-28 évesen vállalták az első gyermeket. Ezen "halogatás" legfőbb okai - a felmérésben résztvevők körében - a biztos anyagi háttér hiánya, a munkalehetőségek hiánya, illetve a lakásproblémák; ezenkívül a főiskola / egyetem elvégzése után elsősorban a karrierépítést jelölik meg sokan elsődleges célként, nem pedig a gyermekvállalást.

A szociológusok a gyermekszám növelésének megoldását a családtámogatási rendszer fejlődésében, illetve a munkaadók hozzáállásának megváltoztatásában látják. Nagyon kis lehetőség van úgy részmunkaidőben vagy távmunkában való munkavállalásra, hogy az egyrészt a munkavállalónak anyagilag megérje, másrészt pedig minden érintett fél teljes értékű munkaerőnek lássa az édesanyát, sőt, a munkaerőpiacon eleve hátrány éri a nőket már az állásinterjúk alkalmával - ilyen feltételek mellett nem csoda, hogy nem mernek gyereket vállalni, mivel először a karrierjüket próbálják egyenesbe hozni, végül aztán "kicsúsznak" a biológiai időből. Abban viszont a szakemberek egyetértenek: arra várni, hogy egyszer csak "rájönnek" az emberek, hogy több gyermeket kellene vállalni, igencsak hiábavalónak bizonyulhat.

A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatai szerint 1990-ben 10 700 000 közeli népességszámmal bírt hazánk, 2009-ben ez a szám már csak néhány tízezerrel több, mint 10 millió. Természetes fogyás figyelhető meg, lévén, hogy a születésszám csökkent, a halálozás adatai viszont változatlanok - évente 30 - 35 ezerrel többen halnak meg, mint ahányan születnek. Az elmúlt 20 évben bekövetkező népességfogyás olyan drasztikus mértékű, mintha az ország háborút vagy természeti katasztrófát élt volna át.

NJ