A vaj az emberiség egyik legrégebb óta előállított tejterméke, ami készülhet juh, tehén, kecske, teve vagy akár jak tejéből is (tulajdonképpen bármilyen zsírosabb tejből). Már a Bibliában is találhatók rá utalások, és csupán néhány olyan kultúra létezik, melynek konyhájában nem találkozhatunk vele.

Többféle vaj létezik. A legalább 80%-os zsírtartalmú a teavaj, melynek különleges minőségű variánsát a márkázott jelzővel illetjük, a szendvicsvaj, melynek kb. 70%-os a zsírtartalma és vajkrémekkel is találkozhatunk, melyek olyan 40%-ban tartalmaznak zsírt. Indiában a ghee [ejtése: gí] dívik, melyet felforralással, hevítéssel, majd szűréssel nyernek. Az arab világban hasonló eljárással készül a szemne. Magyarországon is találkozhatunk hasonló módon készített vajjal, az eljárást derítésnek hívjuk, aminek a következtében a vaj jobban eltarthatóvá válik, illetve sütéshez is jobb.

A vajról beszélve elkerülhetetlenül meg kell említeni a margarint. Az utóbbi kifejezetten fiatal termék az előbbihez képest: a 19. században fejlesztették ki a francia tengerészet olcsó élelmezésének céljából. Olcsóságban ma is veri a vajat, 250g-ot már olyan 100-150 forintért is lehet kapni, szemben a másik szóban forgó termék 100 grammjának minimum 300Ft-os árával.

Nem csoda hát, ha a pogácsatésztába inkább a margarint morzsoljuk bele. Emellett a növényi olajakból hidrogénezéses eljárással készülő margarinnak számtalan könnyen kenhető változata létezik, csak kivesszük a hűtőből és már kenhetjük is a kenyérre. A vajat bezzeg meg kell várni, hogy kellően puhára engedjen.

Ráadásul mondják, hogy a margarin a szívet is kíméli, fogyasztásával csökkenthető a koleszterinszint. Nem vitatható, valóban nincs benne koleszterin, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy természetes A-, D-, E-vitaminok se találhatók benne, plusz a rák kialakulásának kockázatát csökkentő konjugált zsírsavaknak is erősen híján van. Amennyiben a vajat mértékkel fogyasztjuk, nem kell a magas koleszterintől tartanunk. Viszont aki tejfehérje-allergiában szenved, az feltétlenül kerülje.

Végül, de nem utolsó sorban, jöjjön három vajas recept:

25 dk g vajat eldörzsölünk 50 dkg liszttel, hozzáadunk 2 tojássárgáját, 1 dkg élesztőt, kis sót, 1 kanál porcukrot és annyi tejfölt, hogy könnyen gyúrható tésztát kapjunk. Kétszer-háromszor kinyújtjuk, kisebb fánkvágóval kiszúrjuk, és tojással megkenve jó meleg sütőben sütjük.

25 dkg vajat 12 dkg liszttel összegyúrunk és hideg helyre tesszük; 14 dkg lisztet 2 tojássárgájával, kis tejföllel, kis sóval, 1 kanál cukorral rétestészta keménységűre gyúrjuk, kissé pihentetjük. ½ óra múlva kinyújtjuk mindkét tésztát és a vajast rátesszük a rétestésztára; összehajtjuk, mint a vajas tésztát, háromszor kinyújtjuk, közben ½ órát mindig pihentetjük. Kettőbe vágjuk, tepsi nagyságúra kinyújtjuk, és megtöltjük a következő töltelékkel: 35 dkg száraz tehéntúrót szitán áttörünk, hozzáadunk 18 dkg porcukrot, 2 tojássárgáját és habját, kis vaníliát és jól összekeverve rákenjük a tésztára. A másik tésztát is kinyújtjuk és ráborítjuk. A villával megszurkált, tojással megkent tésztát forró sütőben sütjük. Ha megsült, kockákra vágjuk.

15 dkg vajat habosra kavarunk 15 dkg cukorral, 8 tojássárgáját egyenként adunk hozzá, vigyázva, hogy előbb az egyik tojássárgájával teljesen elkeverjük. Ha már mindegyik tojássárgáját hozzáadtuk, beleszitálunk 20 dkg lisztet, hozzáadjuk fél citrom reszelt héját és végül 2 tojás habját. A tésztából nyomózsákkal apró halmokat vagy ovális formákat nyomunk. Egyenletes tűznél világos rózsaszínűre sütjük. Egyet-egyet finom lekvárral vagy csokoládékrémmel összeragasztunk és csokoládés fondant-nal bevonjuk.