Az interneten töméntelen mennyiségben találhatók különböző optikai illúziókat ábrázoló képek, amin gyakran elámulunk, elcsodálkozunk, meglepődünk, viszont ezek egyike mellett sem fejtik ki azt, hogy valójában miről is van szó! Ezt a témát szerettem volna egy kicsit körbejárni, bevallom némi önzőséget is társítva hozzá, hiszen engem sem hagyott nyugodni a kíváncsiság, hogy vajon meg lehet-e magyarázni a megmagyarázhatatlant?

„Az illúzió az érzékcsalódás egy olyan formájának tekinthető, amikor egy valódi, külvilágból jövő ingert tévesen értelmezünk. Az illúzió latin eredetű szó. A valóság helytelen értelmezésén, hamis látszaton vagy önámításon alapuló érzéki csalódás.” – írja a Wikipédia, ahol mellesleg számtalan olyan optikai illúzió is megtalálható név szerint, melyek magyarázata és megértése nemhogy bonyolult, de egyenesen erőfeszítő agyi munkát is igényel. Ennek függvényében ezekre inkább nem térnék ki, hiszen a Müller-Lyer-illúzió, a Mach sávok, a Zöllner-illúzió és a Ponzó-illúzió mind-mind egy-egy külön fejezetet érdemelnének, mi pedig inkább csak egyszerű kérdésekre egyszerű magyarázatot keresünk.

Hosszas keresgélés után egy tanári segédlet pár oldalára bukkantam, ami azt hiszem, még az én számomra is érthetően magyarázta el a dolgot és megerősítette a Wikipédia állításait. Az optikai csalódás, optikai illúzió a látási folyamat egy téves észlelése, méghozzá azért téves, mert az agyunk egy kép láttán ellenkező módon értelmezhető jeleket kap. Bár a tudatunk jelzi az ellentmondást, mégis az erősebb jel dominál, így láthatjuk a mozdulatlan képet mozgónak.

A már korábban említett illúziók többségét a múlt század második felében ismerték fel, és azok neveit viselik, akik először vetették papírra ezeket. Az azonban, hogy már réges-régen felfedezésre kerültek, még nem jelenti azt, hogy tényleges magyarázattal is lehet rájuk szolgálni, hiszen működésüket a látással, észleléssel foglalkozó tudósok még ma is kutatják, vizsgálják. Ugyan ez a helyzet magának az illúziónak a fogalmával is, hiszen még ennek jelentése sem pontosan tisztázott. Az illúzió magyarázatának tág határt szabtak a szakemberek, melybe a vizuális utóhatásoktól kezdve a rémképekig minden beletartozik.

Azt, hogy miért látunk megmagyarázhatatlan módon mozgónak egy mozdulatlan képet, vagy hogy miért társítunk más tartalmat egy ábrához, mint amit valójában ábrázol, annak egy másik magyarázat szerint a szem apró, mikromozgásai is magyarázatot adhatnak.

A kutatók harminc évig vizsgálták Isia Leviant Enigma című festményét, keresve annak a magyarázatát, hogy vajon a szem vagy az agy áll a mozgásérzékelés hátterében. Több év után végül abban maradtak, hogy a szem öntudatlan, szaggató jellegű mozgása okozza az optikai csalódást, ami akkor jön létre, ha egy állandósult pontra rögzítjük a tekintetünket.

Nem akarom sem megcáfolni, sem megerősíteni a tudósok állításait, de véleményem szerint ez is csak egy olyan rejtély, amit nem is feltétlenül szükséges megmagyarázni. A világnak ezer apró csodája van, amire nincs magyarázat és ettől függetlenül megszépítik az életünket, elámulunk rajtuk, megcsodáljuk, és ez így van jól.

-BB-