Sápadtan a holdvilága, Leszáll mátkád ablakára, Fény kezével elringatja, Csillag szóval csitítgatja, Angyal ül a párnájára, Álmot lop a pillájára, Mosoly villan ajakán, Nyíló rózsa rózsafán, Száll sóhaja messze-messze Hol nyugszik a hű szerelme: "Ezüstszínű holdsugár, Ablakára rá találj, Csókomat vidd galamb szárnyon, Hogy szívére rátaláljon, Lelkemet is vidd el véle, Tedd a lelke rejtekébe. "

Ráborul az angyal szárnya, A bús mátka homlokára, S valahová messze-messze Galamb szárnyon száll már lelke, Pihenni vágy kedvesében, Titkot rejtő csendes éjben.