Régi filmekben szinte kivétel nélkül azt láthatjuk, hogy a szerelmes párok – sőt gyakran a házasok is – csakis magázó formákat alkalmaztak, mellyel az egymás iránti feltétlen tiszteletet fejezték ki. Mindez lassan átalakult, de pár évtizede inkább túl merev formában jelent meg, hiszen nemcsak a kisasszony, hölgyem, asszonyom, és uram szót használták a megszólítás mellett, hanem az „elvtársat” is, mely mára szerencsére teljesen eltűnt. Ezek a formák kezdtek lazábbá válni, és már csak hivatalos ügyek intézésénél, munkahelyen vagy idegenek esetében használjuk a név mellé biggyesztett „rangot” kifejező szavakat.

Természetesen bárki felajánlhatja egy friss kapcsolatban a tegeződést, de ezt az illem szerint az idősebb, a tekintélyesebb, vagy a nő-férfi kapcsolatban a nő kezdeményezheti. Könnyen megsérthetjük a másik felet, ha a felajánlott tegezést nem viszonozzuk, bár az összetegeződés után is sokszor magázzuk a másikat - megszokásból. Ihatunk erre – a hagyományoknak megfelelően – pertut is, mely nem feltétlenül kötelező kelléke a folyamatnak. Ezt megtehetjük akár egy pohár vízzel, üdítővel, vagy sörrel is, de az illemszabályok szerint ez nevetségesnek számít, bár ha nincs más kéznél, akkor a célnak ez is megfelel. Ha valaki a pertuzást túlzásnak tartja, elegendő egy baráti kézfogással megpecsételni az úgymond megváltozott viszonyt, hiszen általa bizalmasabb kapcsolatba kerülünk. Egy társaságba bekerülve – ahol mindenki tegező viszonyba áll egymással – nekünk is kötelezően ezt kell tennünk. Munkahelyen sokszor egyből tegező viszonyba kerülnek a férfiak a férfiakkal és a nők a nőkkel, de ha nagyobb a kor- vagy a beosztásbeli különbség, akkor illik megvárni, míg ezt a magasabb pozícióban lévő, vagy idősebb kolléga kezdeményezi.

Sokszor a magázás mellett használhatjuk az úgynevezett „önözést” vagy „tetszikezést” is. A magázás bizonyos helyzetekben gorombaságként hat, az „önözés” távolságtartó, és a „tetszikezést” az idős emberek esetében használhatjuk. Természetesen az idős emberek neve után illik a „néni” vagy a „bácsi” szót is használni, de sokan ezt kikérik maguknak, arra hivatkozva, hogy ők még nem is olyan öregek! Gyerekeknél szintén természetes, hogy a tanár letegezi őket, vagy ők ilyen formában beszélnek kivétel nélkül mindenkivel, legyen az vele egykorú vagy akár 80 éves, bár pár évtizede a gyerekek még magázták a szüleiket is. Felsőoktatási intézményekben már a legtöbb tanár felajánlja a tegeződést, persze abban az esetben, ha mindez a diákjait nem sérti. Sokszor zavarba jöhetünk, ha egy magázódó viszonyból hirtelen tegeződő lesz, és örök dilemma marad, hogy kit hogyan szólítsunk meg úgy, hogy ne legyen sértődés belőle. Legegyszerűbb megoldás az, ha előre tisztázzuk mindenkivel a viszonyunkat a kínos pillanatok elkerülése érdekében.

Kapcsolódó anyagok:

$$4327$$

$$4364$$