A reggelek általában szörnyűek. Kapkodás, idegeskedés, sorban állás a fürdőszoba előtt, asztalon hagyott reggeli, otthon felejtett dolgok… Álmodozó mosollyal figyeljük a tévéreklámok „ideális családjait”, akik reggelente nevetnek, ráérnek, kényelmesen reggeliznek, nyoma sincs stressznek, kapkodásnak. No igen, ilyen csak a mesékben van…
Pedig a jó ébredés legalább olyan fontos, mint a kellemes esti hangulat. Meghatározza egész napunkat – és gyermekeink napját is. Hiszen egy felnőtt még valahogy túl tudja magát tenni a reggeli idegrohamokon, míg beér a munkahelyére, addig kissé lenyugszik, majd munkájára koncentrál. Ám a gyerekek magukkal viszik az óvodába, iskolába a reggel hangulatát, a veszekedésektől, sürgetésektől görcsbe rándult gyomrocska csak lassan enged ki. Ha egyáltalán kienged, hiszen jönnek a felelések, dolgozatok.
A reggelre vonatkozó nevelési tanácsok általában arra korlátozódnak, hogy felhívják a figyelmet a reggeli fontosságára: a korgó gyomorral útnak induló kisgyerek energia hiányában nem tud jól teljesíteni. Ez igaz, ám az anyagi táplálék csak az egyik fontos útravaló, a „lelki elemózsia” ugyanennyire fontos! Lássunk néhány tippet, hogyan is tehetjük nyugodtabbá reggeljeinket!
• Legyen időd mindenre! Általában az anyákra hárul minden reggeli cselekvés és szervezés: reggeli készítés, gyerek ruhájának kiválasztása/ellenőrzése, az iskolatáska ellenőrzése, a lakás rendberakása. És emellett az anyának is fel kell készülni a napra, vagyis önmagára is kell időt szánnia. Bármennyire kellemetlen is, ez csak úgy oldható meg, ha korábban kelsz fel, mint a többiek. Számold ki, hány percre van szükséged, hogy mindent előkészíts, és ennyivel korábban kelj fel!
• Szervezd meg családod életét! Ha nem viszel rendet és fegyelmet a reggeli rohanásba, akkor vitáktól lesz hangos a lakásod. Tipikus a „már órák óta ő van a fürdőszobában!” kezdetű panasz például. Ne hagyd, hogy ezeket a veszekedéseket a gyerekeid maguk rendezzék le, nyugodtan adjál parancsot, hogy ki mikor, mennyi időre foglalhatja le a fürdőt. Esetleg különböző időpontban ébreszd gyermekeidet, vagy a többieknek addig adj más elfoglaltságot.
• Ne te csinálj mindent! A munka oroszlánrésze úgyis rád marad, ám férjed és gyerekeid sokat segíthetnek. Oszd ki a feladatokat, mindenkinek olyat találj, amit könnyen el tud végezni. A férfiak munkája lehet az italok szervírozása – kávé, tea, tej, kakaó, stb. –, a gyerekeké az ágyazás, asztal leszedése. Ezek gyorsan és könnyen elvégezhetőek, és ha mindenki csinál valamit, akkor úgy fogják érezni, hogy ők is tevékenyen részt vesznek a munkában. Az első tiltakozások után néhány hét alatt annyira rutinná válik mindez, hogy fel sem tűnik nekik. De a tábornok te vagy: te irányítasz, szervezel!
• Ne gondolj a munkádra! Csak akkor tudsz reggel rendet teremteni, ha agyad teljes kapacitással ezen dolgozik. Vannak napok, amikor tudod, hogy nehéz vagy kellemetlen feladat vár rád, ilyenkor természetesen nem tudsz 100 %-osan ügyködni reggel, de a többi napon zárd ki a munkádat a fejedből addig, amíg mindenkit útjára nem bocsátottál!
• Ébressz kedvesen! A mai napig rémálomszerű élmény, ha eszembe jut, ahogy édesanyám légiós őrmesterként belépett a szobánkba, szétkapta a függönyt – éles fény –, kitárta az ablakot – hideg –, és felkiáltott, hogy „ébresztő!” – túl erős hang. Ő jó kedvű volt, és ezt akarta számunka is átadni ezzel a reggeli aktivitással, de annyi kellemetlen élmény éri ilyenkor az embert, hogy egy életre megutálja a felkelést. Az ébrenlétbe való átmenet legyen lassú és kedves, például cirógathatod a gyermekedet – akár a kamaszt is, a kisebbeknek énekelhetsz közben. Ilyenkor mosolyogva nyílnak ki a gyermekszemek. Este a te éneked és a te arcod az utolsó élménye, reggel pedig ezzel indul a nap: ez igen nagymértékben fokozza a gyermekek biztonságérzetét.
• Reggel nincs játék! Ha kicsit nem figyelsz oda, máris azt látod, hogy gyermeked elővette valamelyik játékát, és éppen belemerül a pónilovak vagy vonatok világába. Ilyenkor igen nehéz ebből kiszakítani, ezért jobb, ha szabályként tartjátok nyilván, hogy reggel nincs játék, még akkor sem, ha éppen van még félóra az indulásig.
• Nem kell sem a tévé, sem a rádió! A felnőttek számára élvezetes, ha reggel belepillanthatnak a tévébe, meghallgathatják a híreket, időjárást, stb. Ám míg ez számunkra egyfajta háttér tevékenység, miközben tudjuk folytatni a készülődést, a családi életben számtalan káros következménye van. Eltereli a gyermekek figyelmét, szétszórtak lesznek a sok ingertől, felteszik azt a jogos kérdést, hogy „ha a papa nézhet tévét reggel, akkor én miért nem nézhetek mesét?”, stb. Egyszóval mindenki mindennel foglalkozik, csak éppen a reggeli készülődéssel és családi hangulattal nem.
• A reggeli legyen közös étkezés! Nem csupán azért, hogy valóban jusson valami táplálék a gyermekek gyomrába, hanem azért is, mert ilyenkor lehet megbeszélni a gyermekek napját. Induláskor sokszor kell nekik pár biztató szó, például, ha fél egy tantárgytól, vagy dolgozatot írnak. Ilyenkor érdemes jobban odafigyelni rájuk, hogy érezzék, idehaza mindig biztonságban vannak, és bármi történik is az iskolában, szeretettel fogadják. Ez a háttér jobban motiválja őket, és jobb eredményt hoz, mint a szigorú számonkérés.
• Rutinszerűen ellenőrizz! Az iskolába indulás előtt mindig szaladj végig fejben egy ellenőrző listán: táska, tornacucc, uzsonna, ruházat, stb. Vannak, akik arra esküsznek, hogy előző este készítse ki a gyerek a ruháját és pakoljon be a táskába – ám ez csupán szokás kérdése. Reggel ugyanúgy el lehet ezeket végezni – feltéve, hogy gyermekünk hajlamos erre, és tud annyira koncentrálni, hogy ne felejtsen el semmit. Ám ellenőrizni mindig kell, főleg azért, mert ebből tanulja meg a gyerek, hogy indulás előtt figyelünk mindig!