Ezek az apró izom-mozgások, remegések ugyanis meleg termelést eredményeznek. A szervezet így védekezik a túlságos lehűlés ellen. A hőtermelés és hőleadás a hőközpont irányítása mellett, automatikusan történik és ez a szabályozás biztosítja a szervezetünk állandó hőmérsékletét. A száraz meleg levegőben sok hőt tudunk leadni, párolgás útján. A száraz, tehát alacsony nedvesség tartalmú levegőben a nedves felületek, tárgyak gyorsan száradnak. Testfelületünkön, a bőrben a sok verejtékmirigy állandóan verejtéket termel, ami nemcsak látható verejtékezés formájában történik. Száraz, meleg levegőben tehát sok víz párolog el testfelületünkről, a párolgás, pedig hő elvonással jár. Gondoljunk csak a borogatásra.

A nedves, meleg levegő gátolja a párolgást, mert a páradús levegő nem tudja felvenni a testünk felületén képződő páramennyiséget. Ha nedves meleg levegőjű helyiségben tartózkodunk, szervezetünkben éppen a hőleadás akadályozott volta miatt hőpangás állhat be. A meleg levegő, az elvezetés és a sugárzás útján való hőleadást akadályozza, tehát ilyenkor mind a három hőleadás lehetőségünk szünetel.

Túlzsúfolt helyiségben a hőmérséklet emelkedik, a bent tartózkodók meleg termelése miatt. Gondoljuk csak el minden ember egy-egy 37 C fokos kályha. Az általuk kilélegzett levegő  ráadásul telítve van párával. Ilyenkor a hőleadás akadályozott, és a hőszabályozás súlyos zavara, a hőpangás következhet be. Ha ez az állapot sokáig tart, a hőguta következik, ami már teljes öntudatlansággal járó, igen súlyos állapot.

Ahhoz, hogy szervezetünk hőszabályozása zavartalanul menjen végbe, szükséges a levegő megfelelő hőmérséklete, nedvessége, és a megfelelő légmozgás. Az olyan munkahelyen, ahol ülve végezzük a munkánkat, vagy lakásunkban, ahol az egész családunk tartózkodik, a kedvező hőmérséklet 18-20 C fok.

Erős izommunkával járó munkánál, vagy sportnál a kedvező hőmérséklet ennél alacsonyabb, 16-18 C fok, a megfelelő páratartalommal. Minden hőfokhoz ugyanis hozzá tartozik bizonyos megfelelő páratartalom. Természetes viszonyok között a levegő hőmérséklete, és vele együtt páratartalma az időjárástól függ, e szerint változik.

A csecsemő hőszabályozása nem olyan fejlett, mint a felnőtté, s így fokozottabb figyelmet kell fordítanunk mindazokra a körülményekre, amelyek a csecsemő hőszabályozását befolyásolhatják. Igen súlyos zavarokat okozhat, ha a csecsemőt nyáron túl melegen öltöztetik, vagy pl. a tűző napra teszik. A tűző napfényben való tartózkodás nemcsak a hőszabályozás zavarát okozhatja, hanem a baba napszúrást is kaphat. A napszúrás a forró napsugaraknak az agyhártyára való hatása képpen jön létre, s az agyhártyák gyulladásszerű állapotát jelzi. Ahol a csecsemő, vagy a kisgyermek tartózkodik, a szoba levegőjének megfelelő hőmérsékletére, és páratartalmára különös gondot kell fordítanunk.