A Cigánykártya a Lotte Lenya titkos éneke (1999) és a Café X (2004) után Karafiáth Orsolya harmadik verseskötete. Míg az első könyv négy tematikus ciklusba, a második egyetlen nagy ívű kompozícióba (egy képzelt év története köré) rendeződött, addig a Cigánykártya elvet minden hagyományos koncepciót. A versek sorrendjét a címek betűrendje adja, ám az olvasás menete nem tetszőleges, hanem a címből adódóan a „sors” befolyásolja.

A kötet belsejébe speciális nyomdai eljárással behúztak egy 40 lapból álló kártyapaklit, ebből kell kivetni az olvasási és a befogadási sorrendet, ami minden egyes olvasónál, befogadónál, és minden egyes újraolvasásnál más kompozícióba helyezi a verseket. A kötet grafikai anyagát és a kártyát magát Filó Vera tervezte.

A kötet mellé a versekből lemez is készül, A fekete macska címmel, amely az EMI/Hunnia Records gondozásában jelenik meg. A lemez a szerző előző hanganyagához, a Maffia-klub című regényhez készült a Maffia-klub című film zenéje CD-vel rokonítható annyiban, hogy ez is a hangoskönyv és hagyományos lemez ötvözete, a dalszövegek alapját a kötet versei képezik. (Dobok Dés András, cimbalom Lukács Miklós, billentyű és zeneszerzés Bartók György, ének Tóth Evelin, felolvasás, hangeffektek Karafiáth Orsolya, valamint közreműködnek a Ludditák).

A Cigánykártya az elmúlt öt év verseit tartalmazza, melyek témája a szerelem, a depresszió, a jóslás, a sors és a jövő kifürkészhetetlensége és természetesen az öregedés.