Régebben egészen a babonáig terjedt azt a tévhit, amely szerint a változás kora, a nő életét és egészségét súlyosan veszélyezteti. Szerencsére ez ma már nem kering a köztudatban, mégis kétségtelen, hogy a nők jelentős részére lesújtóan hat szexuális tevékenységük, nemzőképességük megszűnésének, nőiességük csökkenésének gondolata.   Ebben a vonatkozásban szembetűnő különbségek látszanak aszerint, hogy a klimaktérium szakát elérő nő boldog házasságban élt-e, egészséges gyermekeket hozott-e a világra, nyugalmas, meghitt családi élet keretében nevelte-e fel gyermekeit, vagy olyan előélet után érte el ezt az életszakaszt, vagy beteljesülés nélkül, tehát a házasság, a gyermeknevelés, a meghitt családi élet nélkül – mint idős lány, vagy gyermektelen asszony – jutott-e el ehhez az életszakaszhoz, és így kell tudomásul vennie a visszafordíthatatlant. 

Nagy szerepe van továbbá az egyéni és családi hajlamnak, a nevelés hatásának, a társadalmi helyzetnek, a környezetnek, és a szociális viszonyoknak abban, hogy a klimaktérium életszakával járó lelki és fizikai tüneteket hogyan viseli el az ebbe az életszakaszba jutott nő. Kedvező esetben a gyereknevelés befejezése után felszabaduló életerejét a családi élet és párja szeretetének elmélyítésére, társadalmi munkára, műveltségének fokozására, munkájának, hivatásának tökéletesítésére fordítja. Kedvezőtlen esetekben azonban türelmetlenné válik családjával, környezetével, szűkebb társadalmi körével és általában a külvilággal szemben. Olykor ellenségesen fordulva azok ellen, akiket kiegyensúlyozottnak lát. Ilyen esetekben – ha az erre való hajlam egyébként is fennáll – súlyos érzelmi zavarok, összeütközések következhetnek be.

Mint már említettük – a klimaktérium legkiemelkedőbb tünetének – a havi vérzés megszűnésének végleges időpontja egyénenként változó. Ritka kivétel, hogy a menstruáció egy csapásra, máról holnapra szűnik meg, a megszűnés végleges időpontja egyénenként változó. Leggyakrabban fokozatosan történik, a menstruáció egy-két ciklust átugrik, majd többé-kevésbé normális mértékben és tartalomban egy-két vagy több alkalommal visszatér.  Több hónapra kiterjedő vérzéshiány is bekövetkezhet, és ez olykor többször is ismétlődik, majd végleg beáll a teljes szünetelés. Az átmeneti időszak egy-két évig is eltarthat. Az ily módon kisebb-nagyobb szünetel bekövetkező havi vérzés általában mennyiségben és időtartamban is fokozatos csökkenést, mutat.  Annak megítélése, hogy a klimaktérium életszakában jelentkező tünetek kétségtelenül a klimax-szal kapcsolatosak, tehát a petefészek működés megszűntének, helyesebben a belső elválasztásos egyensúlyi állapot megváltozásának következményei két döntő bizonyítékon alapul: az egyik: hogy ezek a tünetek a klimaktérium szakaszának befejeztével nyomtalanul megszűnnek, a másik, hogy a tünetek teljesen azonosak azokkal a tünetekkel – vagy legalább nagy mértékben hasonlóak azokhoz – amelyek a műtéti vagy sugaras úton előidézett kasztráció utóhatásaiként is jelentkezhetnek.

A petefészek működés kimaradása, természetesen, együtt jár más belső elválasztású szervek működésének megváltozásával is, zavar áll be az általános belső elválasztás egyensúlyában is. A klimaktérium korszakának befejeződése és ezzel a változás kora jelenségeinek végleges megszűnése akkor következik be, amikor ezek a belső elválasztásos szervek az új egyensúlyi helyzetbe már beilleszkedtek.

Kapcsolódó anyagok:

$$1650$$

$$1612$$ 

$$1794$$

$$1853$$