1464. március 29. Mond valakinek ez a dátum valamit? Egy kis segítség: Mátyás király. Még így se rémlik semmi? Akkor eláruljuk: ekkor került az ifjú király, Mátyás fejére a Szent Korona Székesfehérvárott.
1464. március 29. Mond valakinek ez a dátum valamit? Egy kis segítség: Mátyás király. Még így se rémlik semmi? Akkor eláruljuk: ekkor került az ifjú király, Mátyás fejére a Szent Korona Székesfehérvárott.
Ugyan a történelmünkbe az igazságosként bevonult uralkodót 1458. január 24-én választották királlyá, de a Szent Korona nem volt a birtokában, azt csak ekkorra sikerült megszereznie, a III. Frigyessel kötött bécsújhelyi megállapodás értelmében 80 000 aranyforintért. Sokat lehetne mesélni Mátyásról, aki 1490-ben bekövetkezett haláláig felvirágoztatta az országot, ám mi most inkább a koronázás színhelyéről, Székesfehérvárról ejtenénk néhány szót, hiszen a város évszázadokon át fontos szerepet töltött be országunk életében.
Történelem dióhéjban
Habár a kutatások szerint a Balaton és Budapest között nagyjából félúton lévő területen már az időszámításunk előtti 5. évezredben is éltek emberek, Székesfehérvár, latinul Alba Regia létrejötte jóval későbbre tehető: 972-ben alapította Géza fejedelem. Ugyan fiát, I. Istvánt nem itt koronázták meg, de 1526-ig 43 magyar uralkodó tette le Székesfehérvárott a királyi esküt.
A város sajnos nem tudta elkerülni a török hódítást, több mint egy évszázadon keresztül (1543-1688) senyvedett oszmán fennhatóság alatt, melynek következtében nem épült tovább, hanem elsorvadt. A 18. századtól Székesfehérvár azonban újra felvirágzott, Mária Terézia például püspökségi székhellyé tette.
Aztán jött 1848, az első, majd a második világháború, a város is élte az életét, változott, és az utolsó nagy világégés után útja az erős iparosodás ösvényén vezetett tovább, a Videoton és az Ikarusz gyárak települtek ide, aminek a következtében Székesfehérvár százezres nagyvárossá gyarapodott. Ma Fejér megye székhelye, mely büszkén őrzi dicső múltját.
Királyi látnivalók
Hosszasan sorolhatnánk Székesfehérvár nevezetességeit, minden egyes korszak rajta hagyta a maga lenyomatát, a legmélyebben azonban a hajdani magyar királyok ivódtak bele, kiknek egykori jelenlétét régi és új keletű emlékek egyaránt őrzik.
A Szent István-bazilikát, mint a nevéből is sejteni lehet, maga az államalapító kezdte el építtetni, azzal a szándékkal, hogy itt talál majd végső nyughelyre, miután eltávozik az élők sorából. Így is lett, kőkoporsója a mai napig megtekinthető a bazilikához tartozó mauzóleumban.
Az idők során a magyar királyok koronázási székhelyéül szolgáló bazilikát többször is átépítették, a török hódoltság alatt súlyos károkat szenvedett, eredeti épületének köveit építkezésekhez használták, így az sajnos már nem tekinthető meg, ám ezért kárpótol minket, hogy megtekinthetjük például Szent István szarkofágját, és Novák Vilmos monumentális freskóját, mely a Szent Jobb és a Szent Korona történetét eleveníti fel, a magyar királyokat és kormányzókat is beleszőve a festménybe.
Ugyan nem réges-régi emlék, ám a város történelmét egyértelműen szimbolizáló emlékmű Ohmann Béla 1943-as alkotása, a Városház téren található vörösmárvány díszkút, a három kőoroszlán által tartott Országalma, melyen a „Libertates Civitatis Albensis a S. rege Stephano concessae”, azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta felirat fut körbe.
Egy még ennél is újabb, ám Székesfehérvár királyi múltját az Országalmához hasonlóan kiemelő memento a Mátyás király emlékmű, melyet 1990-ben avattak fel, legendásan igazságszerető uralkodónk halálának 500. évfordulóján. A gótikus és reneszánsz jegyeket viselő alkotás Melocco Miklós munkája, a „Mátyás király emlékére” felirat olvasható rajta, emlékeztetvén minket, hogy nem szabad feledni a múltat, tanulnunk kell belőle, hogy építeni tudjuk a jövőt.
Van véleményed? Érdekel egy téma, amiről még nem volt itt
szó? El akarod mondani? Csatlakozz Facebook oldalunkhoz és mesélj, kérdezz!
