A napokban elindult az aláírásgyűjtés, hogy legyen-e népszavazás a büntethetőségi korhatár csökkentésének kérdésében. A kezdeményező magánszemélynek 4 hónapja van, hogy összegyűjtse a megfelelő mennyiségű aláírást. Ha ez sikerül, akkor népszavazásra bocsátják a régóta vitatott kérdést: „Egyetért-e Ön azzal, hogy büntetőeljárásokban a büntethetőség alsó korhatára 12 év legyen?” Egy gyerekekkel is foglalkozó pszichológust kérdeztünk arról, hogy vajon eredményt hozhat-e egy ilyen intézkedés.

A gyermekek büntethetősége nehéz kérdés, mely megosztja az embereket, hiszen az éremnek mindig két oldala van. Az egyik oldalon ott áll a károsult, akit nem foglalkoztat az elkövető kora. Számára az a fontos, hogy a bűnöst elkapják, és tette súlyosságát figyelembe véve megfelelő büntetésben részesüljön.

A másik oldal, a gyermek oldala ennél összetettebb. Esetében számos kérdés felmerül. Például, hogy kora alapján elég érett-e már arra, hogy felfogja tettének súlyosságát, és hogy a bűncselekmény elkövetése következményekkel jár.

Tény, hogy az elmúlt időszakban egyre gyakrabban hallani a híradásokban kiskorú, nem ritkán mindössze 12-13 éves elkövetőkről. Ami még indokoltabbá teszi az intézkedést, hogy a szakértők szerint a gyermekek által elkövetett bűncselekmények egyre erőszakosabbak, ám mivel a törvény az ő oldalukon áll, a hatóság keze meg van kötve, a kiskorú pedig szinte következmények nélkül garázdálkodhat tovább. Nincs visszatartó erő.

A pszichológus ezzel szemben mégis azt mondja, mindez kevés és nem feltétlenül vezet majd eredményre.

 „A személyiség 18 éves korig alakul, fejlődik, átértékelődik. A gyerek tanul, eltanul szokásokat, "megtanul" úgy viselkedni, ahogyan a társadalom megtanítja. Éppen ezért a felnőtt társadalom felelőssége helyes értékrendet mutatni. Nem csak a család, de 3-4 éves kortól az óvoda, majd 6-7 éves kortól az iskola feladata is a helyes értékítélet kialakítása. Egy 12 éves gyerek, aki ekkor tanulja a logikai elemzést, hipotéziseit próbálja ellenőrizni. Jövőjével, lehetőségeivel és ideológiai problémáival még csak részben képes foglalkozni.”

Európa országaiban eltérő a témához való hozzáállás: a legtöbb országban a 14 év a bevett gyakorlat, de akadnak kivételek is, mint például Írország, ahol 7 év, illetve Svájc, ahol 10 év ez a határ. Magyarországon 1961 óta 14 év a büntethetőség korhatára.

A kérdés eldöntésének nehézségét az is jól mutatja, hogy már az előző kormányok is foglalkoztak a témával, de mindeddig nem történt előrelépés. Orbán Viktor még februárban a következőket írta Facebook-oldalán:

„Tisztában vagyok vele, hogy olyan állapotok uralkodtak el hazánkban, amelyek miatt jogos és megalapozott a sokak által megfogalmazott igény a további szigorításra. Ennek megfelelően a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elkezdte egy új Büntető Törvénykönyv előkészítését. A jelenleg hatályos Btk. minden rendelkezését felülvizsgálják. Napirenden van a büntethetőségi korhatár leszállításának lehetősége is. Ebben a kérdésben szociológusok, pszichológusok, gyermekvédelmi szakemberek véleményét, valamint a hazai és nemzetközi tapasztalatokat egyaránt figyelembe veszik.”

Szerinted segíthet az intézkedés a kiskorú bűnözés visszaszorításában?