Bekerült a Finnugor Világ Hét Csodája közé a szigligeti vár! A szakértőket és nagyközönséget egyaránt megmozgató internetes kezdeményezés során négy kategóriában osztottak ki helyeket: a természet, kultúra, kézzel alkotott műemlék és ünnep halmazokban 7-7 poszt kelt el.
A www.finugor.ru honlap nyáron hirdette meg akcióját, amiben 25 finnugor és szamojéd nép eredetéhez, történelméhez, kultúrájához kötődő dolgokat és szokásokat neveztek be. Oroszországi, magyar, finn és észt szakértők értékelték a beérkezett ajánlásokat, amiket később nyilvános szavazással lehetett a négyszer hét nyertes közé juttatni.
A Hét Csoda kapcsán a hantik fölényes győzelmet arattak: a természet kategória első helyét ők „vitték el” Barszov hegyével, a kultúra kategóriában a legtöbb szavazatot az ő Kany kuns olan című etnográfiai gyűjteményük kapta, az ünnepek kategóriában a hanti medvejátékok nyerte a dobogó legfelsőbb fokát. Csupán a negyedik kategóriát nyerte más nemzet tagja: a kézzel alkotott műemlékek között a mordvin Sztyepan Erza szobrászművész kapta a legtöbb szavazatot.
Az egyik legfontosabb "finnugor csoda" a rénszarvas!
Bár tény, hogy a hantik valóban értékes dolgokat és helyeket jelöltek meg, elsöprő győzelmüknek egyik oka az lehet, hogy a beérkezett 400 javaslatból az övék az egy nemzethez tartozó legtöbb: 42. (A manysik például csak 17-et tettek, bár az is igaz, hogy ők sokkal kevesebben vannak és kisebb területen élnek.)
A „Négyszer Hét Csoda” közé került egyebek mellett az északi rénszarvas, amelynek tenyésztése több északi nép létfontosságú állata, a vepszék egy eltűnőben lévő tava, egy udmurtföldi cirbolyafenyő-liget, több nemzeti park, az udmurtok egy népmesei alakja, Kinerma karéliai falu, az onyega-tavi és karéliai kőbe vésett, őskori rajzok, a marik egy hegye, a szamojédek ősi labirintusai és a finnugor csodák egyetlen magyar szereplője, az 1260-as években épült balaton-felvidéki szigligeti vár.
Feltűnő jelenség a finnugor világ hét csodája vonatkozásában, hogy a két legnagyob lélekszámú népcsoport (a magyar és a finn) szinte egyáltalán nem képviseltette magát a jelölések kapcsán és pláne a végeredményben. Ennek egyik oka valószínűleg a kezdeményezéshez való hozzáállás: míg a kis népcsoportok alig kapnak fórumot népszokásaik, kulturális értékeik bemutatására, ezért minden lehetőséget megragadnak a „kivillanásra”, addig a magyarok és finnek kevésbé érzik a „múltvédelem” szükségességét.
Őskori eredetű karéliai rajzok
Igen, ez is a mi kultúránk része.
...és igen, szégyenletesen keveset tudunk róla.
Újkőkori labirintusok - valószínűleg szakrális helyek voltak.
Fotók: Flickr és www.marja-leena-rathje.info
