Iszonyú fájdalom, a csuklón, lábakon, bordáknál megjelenő vérző sebek, melyek egyik percről a másikra felszívódhatnak, egyetlen apró nyomot se hagyva maguk után. Aki ilyesmit tapasztal magán, az bizony stigmatizálva lett, azaz a keresztre feszített Jézus Krisztus sebei jelentek meg rajta. Persze a kétkedők keresik a tudományos magyarázatot a jelenségre, melynek létezését több száz dokumentált eset bizonyítja.
Mi is a stigma?
Többféle megjelenési formája létezik. Egyes esetekben a keresztre feszítéskor a szögek által a csuklókon, lábfejeken ejtett sebek egyike jelenik meg a stigmatizálton, vagy éppen a Krisztusnak végső megkönnyebbülést hozó lándzsadöfés a jobb oldalán. Máskor a Megváltó fejére helyezett töviskorona, netán a korbácsolás által okozott sebek manifesztálódnak. Olyan eseteket is dokumentáltak, amikor a stigmatizálton látható jel nem mutatkozott, csupán a Jézus által elszenvedett kínokat élte át. Bizonyos esetekben a stigmák egyik percről a másikra eltűnhetnek, máskor viszont nem mutatják a gyógyulás jelét, ám nem fertőződnek el.
Habár főként erős vallásos érzületű embereken jelennek meg, nem pusztán az ő kiváltságuk, nem hívőkön is felbukkantak már. Ugyan a stigmatizáltak 80%-a nő, férfiak is szép számmal akadnak köztük, például Assisi Szent Ferenc, akin 1224-ben mutatkoztak először a szent jelek.
Mi állhat a háttérben?
Több elmélet is napvilágot látott már a kérdéssel kapcsolatban. 1935-ben Dr. Edward Hartung azt állította, hogy például Assisi Szent Ferenc stigmáit a kötőhártya-gyulladás egyik fajtája (trachoma) és malária okozták.
Az 1960-as években Dr. Oscar Ratnoff hematológus kutatásai során rámutatott, hogy párhuzamok figyelhetők meg a stigma és a Gardner-Diamond szindróma között, amikor is a betegek erős érzelmi hatásra vérezni kezdenek.
2002-ben Daniel M.T. Fessler antropológiaprofesszor a jelenséget a Mind and Society című szaklapban megjelent cikkében a böjtöléssel hozta összefüggésbe. Véleménye szerint az extrém böjt jelentősen csökkenti a szerotoninszintet, ami a tudatállapot megváltozásához vezet, melyben az alanyok megcsonkítják magukat, ám később nem emlékeznek rá.
A további magyarázatok közt találkozunk még a közhiedelemmel ellentétben nem csak a nőkre jellemző hisztériával is, melynek tünetei közt görcsök, rángatózások, bénultság is előfordulhat, illetve az is lehet, hogy valamilyen pszichoszomatikus betegség áll a háttérben, ami a fekélyek, szív- és érrendszeri betegségek mellett bőrelváltozásokban, óriási fájdalmakban realizálódhat.
Vajon melyik teória rejti az igazságot? Lehet, hogy az egyik stigmatára az egyik, a másikra pedig a másik igaz, de az is előfordulhat, hogy mindegyik nagyon távol van a jelenség valódi okától. Egy nap talán erre is fény derült, bár valljuk be, hogy a tudományos magyarázat egy újabb szeletet vágna le a csodákba vetett hitünkből…
