Minden csecsemő lúdtalppal születik, de konkrétan erről a betegségről csak járni tudó kisgyermek esetében beszélhetünk. Lábuk boltozatos szerkezete ugyanis csak 1-2 éves koruk környékén alakul ki, a terhelés hatására. Ezért nagyon fontos, hogy semmiképpen se erőltessük a kicsinek a járást, hagyjuk őket esni-kelni és addig mászni, ameddig csak akarnak. Természetesen itt is nagy a szülők felelőssége, hiszen engedni kell, hogy a gyermek kiélje mozgásigényét, és figyelni kell arra is, hogy a megerőltető sétákat épp úgy mellőzzék, mint a korai lábra állítást.

Miután a gyermek elindul, nem szabad sajnálni a pénzt igazán jó cipőkre. A mástól örökölt, olcsóbb, nem megfelelően kiválasztott lábbelik ugyanis nem biztos, hogy jól támasztják meg a bokát és a hosszanti boltozatot. A legjobb, ha olyat választunk, ami követi a lábfej formáját, magasabb szárú, hajlékony és lehetőleg bőrtalpú. Nem ajánlott a sarok nélküli, puha talpú lábbeli és a szandál használata sem.

A láb izmainak igénybevétele serdülőkorban a legnagyobb. A fejlődő szervezet rohamos növekedése, valamint a testsúlyváltozás is komoly kihívást jelent a végtagoknak, amit az ebben az életkorban bevezetett rendszeres terhelések is nehezítenek. Veszélyesek lehetnek akár az iskolai tornaórák, a sporttevékenységek, és a különböző táncok. Ha a gyermek a lábai fáradékonyságról, bokájának vagy ízületeinek merevségéről számol be, akkor ajánlott minél hamarabb kikérni egy ortopéd szakorvos véleményét. Ha ugyanis a korrekciós folyamat ebben az életkorban nem kezdődik meg, és a kialakult lúdtalp kezelés nélkül marad, annak akár nagy fájdalommal járó, korrigálhatatlan összecsontosodás is lehet a következménye.

A telitalpasság kezelésére vannak otthon is végezhető tornagyakorlatok, melyek között szerepel a lábujjhegyen, valamint a talp külső élén való járás, és az egyeletlen talajon mezítláb lépkedés is. Térd, ízületi valamint tartós hátfájás esetén azonban ajánlott gyógytornászhoz fordulni, vagy személyre szabott talpbetétet csináltatni.

A lúdtalp felnőtt korban is bármikor kialakulhat. Fokozott fizikai terheléstől, folyamatos megerőltetéstől, cipekedéstől, testsúlygyarapodástól vagy akár terhességtől is kifáradhatnak az izmaink és deformálódhatnak az ízületeink. Magunkra tehát épp úgy figyelnünk kell, mint gyermekeinkre, hiszen ez a sokszor észrevehetetlen elváltozás akár járásképtelenséggé is fajulhat!