Egy egészséges csecsemő napi folyadékszükséglete kilónként egy és fél deciliter, kalória szükséglete átlagban 100.

Az anyatej decinként 70 kalóriát tartalmaz. Ha egy csecsemőnek egy és fél decilitert adunk belőle testkilogrammonként, 105 kalóriát adunk, tehát folyadékszükségletét és kalóriaszükségletét is megfelelően kielégítjük. Ezért természetes tápláláskor egészséges csecsemőnek külön folyadékot, teát, forralt vizet, ásványvizet, babavizet, adni általában nem szükséges.

Azonban, a szervezet folyadékszükséglete külső tényezőktől is függ. A külső tényezők csecsemőkorban is lehetnek átmenetileg olyanok, hogy egészséges csecsemő folyadékszükséglete is a rendesnél nagyobbá válik.

Nyári nagy melegben, nemcsak a felnőtt és a gyermek, hanem a csecsemő is izzad, ezért folyadékszükséglete is nagyobb, mint máskor, így tanácsos a táplálási szünetekben a csecsemőt teával, vagy forralt vízzel, babavízzel megkínálni.

Nagyobb gyermek és felnőtt veséje sokkal sűrűbb vizeletet képes kiválasztani, mint a csecsemő veséje. Ezért is ügyelnünk kell, hogy a csecsemő szervezetét a szükséges folyadékmennyiséggel kellően ellássuk.

Lázas betegségben a folyadékszükséglet szintén nagyobb, mert a fokozott izzadással és a szaporább lélegzéssel több vizet veszít a szervezet, ezért fontos a lázas beteg megfelelő folyadékellátása. Még fokozottabb gondot kell fordítani a bőséges folyadékbevitelre, ha olyan gyógyszert kap a beteg, amely a vesén át ürül ki.

Különösen nagy jelentősége van a szervezet folyadékellátásának az olyan betegségekben, amelyek hasmenéssel és hányással járnak. Hasmenéssel és hányással a szervezet nagyon sok vizet, és egyben nagyon fontos ásványi sókat is veszít. Nagyobb mennyiségű víz- és só veszteség a baba és a kisgyerek szervezetében súlyos vérkeringési és idegrendszeri zavarokat idézhet elő. Az ilyen kóros állapotokat toxikus állapotnak nevezzük. Hasonló toxikus állapot fejlődhet ki nagyobb testfelületre kiterjedő égéskor is. Égési sérülésekkor a bőr hámfosztott felületén sok vérplazma szivárog ki, tehát ugyancsak nagyfokú víz- és sóveszteség jön létre.

Akár erős izzadással, akár hasmenéssel vagy hányással, akár égés következtében jön létre a folyadékveszteség, a szervezet a vízzel együtt mindig sókat is veszít. Ilyenkor nemcsak a vizet, hanem a sókat is pótolnunk kell.

A folyadékpótlás történhet szájon át, úgy, hogy konyhasó tartalmú vizet vagy teát itatunk a beteggel, a folyadékokba csipetnyi sót teszünk úgy, hogy ne legyen érezhető a sós íze.

Ez azonban nem mindig kielégítő. Ilyenkor már orvosi segítséget kell hívnunk.

Kapcsolódó anyagok:

$$1348$$

$$1504$$