A dadogás sok kisgyerek életét keseríti meg, sőt sok esetben egész gyermekkorukra bélyeget nyomhat. A szülőnek ilyenkor fontos, hogy megértse és megpróbálja kezelni gyermeke problémáját. Ehhez a jelenség alaposabb ismerete elengedhetetlen. Vegyük sorra azokat a fő információkat, melyeket tudni kell a dadogásról.

A dadogás az a beszédprobléma, mely akadályozza a beszéd folyamatos áramlását. Vannak különböző formái: van, aki egy egész blokkot (mondatot, szót) ismétel meg, van, aki csak egy hangzót vagy egy szórészletet.

Sok esetben a kiváltó ok az, hogy a beszélő zavarban van. Sok dadogással küzdő ember számolt be arról, hogy sokkal folyékonyabb hangadásra képesek, ha énekelnek, suttognak, vagy egyszerre beszélnek több emberrel.

A legújabb kutatások szerint a dadogás fő oka, hogy „hibás a kábelezés” az agyban, vagyis az idegi áramkörök, melyek a beszéd tervezéséért és kivitelezéséért felelősek, nem megfelelő módon kapcsolódnak egymáshoz.

A dadogás mértéke és fajtája függ a gyerek hallásától. Lehetnek problémái a beszéd elkezdésével vagy azzal, hogy egyik szótagot hogyan kösse össze a másikkal; minden dadogás más-más okra vezethető vissza tehát. Sok kisgyerek kellemetlennek érzi, ha nehézkesen megy a beszéd és inkább egyáltalán nem szólal meg, vagy egyéb módon jön ki rajta az ebből fakadó stressz, tikkelni, esetleg remegni kezd. Ez a két jelenség nagyon sokszor előfordul dadogó gyerekeknél.

Sajnos mindent összevetve nincsen valódi magyarázata a dadogásnak. Sokak szerint nem csupán az agy felelős érte. Egyes kutatók szerint több tényező együttállása szükséges a kialakulásához.

Sokuk szerint genetikai tényezők is szerepet játszhatnak a kialakulásban. Néhány új eredmény azt mutatja, hogy a dadogók esetében észrevehető némi szerkezeti eltérés az agyban. Más tanulmányok szerint viszont a dopamin fokozza az agyi aktivitást és ez vezet a beszédhiba kialakulásához.

Eközben a környezeti tényezők sem hagyhatók figyelmen kívül. Az otthoni vagy iskolai problémák egyaránt kiváltói lehetnek a dadogásnak.

A dadogás legtöbbször három és öt év közötti gyerekeknél jelentkezik.  A jelenség négyszer gyakoribb a fiúk, mint a lányok körében. A dadogók 90%-a 8 éves kora előtt kezd el dadogni.  20 gyerekből egy dadog, de mindösszesen 1%-uk fog dadogni felnőttkorára. Sokan kinövik, vagy logopédus segítségével kikezelik.  Azt is megfigyelték, hogy ha egy családnak egyik tagja dadog, akkor magasabb a kockázata, hogy a gyermekek is dadogni fognak.

Egyetlen kezelési módja a problémának, ha logopédushoz fordulunk, aki tanácsot adhat, hogyan próbáljuk meg kezelni a problémát. Nagyon fontos, hogy minél hamarabb szakemberhez forduljunk, mert minél korábban elkezdődik a kezelés, annál valószínűbb, hogy a dadogás mérséklődik, megszűnik.

A szakértők szerint a szülők felelőssége is nagy. Már kisgyermekkorban a beszéd elsajátítását megelőzően is mindig folyékonyan és érthetően kell a gyermekhez beszélni, hogy pontosan megtanulgassa, hogyan kösse össze a hangzókat.

Bár nincs igazi gyógymódja a dadogásnak, van mód arra, hogy kezeljék. A logopédusok taníthatnak a gyermeknek olyan beszédtechnikákat, melyekkel korrigálhatja a dadogást. Ezek után a gyermek magabiztossága fokozódhat és kevésbé lesz félénk a társaival és a külvilággal szemben, ez pedig megint csak segít a dadogás leküzdésében.