Mai társadalmunkban nagy hangsúlyt fektetünk személyes megjelenésünkre. A szájszag azonban döntően befolyásolhatja a rólunk kialakult képet. Párkapcsolatunkban és a munkahelyünkön is nagy gondokat okozhat  a kellemetlen lehelet, sőt szociális elszigetelődést is okozhat. Egyes felmérések szerint a testszag után a szájszag a legvisszataszítóbb dolog.

Azoknak, akiknek nem megfelelő a szájhigiéniája, szájukban jóval több baktérium található az átlagnál. Még a baktériumok lebontják a szájban lévő fehérjéket, közben kéntartalmú vegyületek szabadulnak fel. E kellemetlen illatú gáz maga a szájszag. A rossz leheletért 90%-ban a nyelv a felelős. Kiváló táptalajt biztosít ugyanis a baktériumoknak.

A szájszag hivatalos megnevezése a halitózis, melyet két csoportba oszthatunk: valódi és ál halitózis. A valódi szájszagot tovább bonthatjuk fiziológiás és patológiás alcsoportokra. Fiziológiás csoportról akkor beszélünk, ha a rossz lehelet bizonyos ételek (hagyma, fokhagyma) és italok (alkohol, kávé) elfogyasztása után alakul ki. Az ál- halitózis pedig azt jelenti, hogy csak maga a beteg panaszkodik szájszagra, a valóságban azonban nem létezik.

Vannak betegségek, melyek jellegzetes szájszagot okoznak: a cukorbetegek lehelete aceton szagú, a vesebetegekére az ammóniaszag jellemző, a májbetegeké pedig a friss hús szagára emlékeztet. A mandulagyulladás is okozhat ilyen panaszokat. A fogíny betegségei, a lyukas fog, a rossz tömés és a fogágy-gyulladás is mind - mind rossz leheletet okozhatnak.

Akadnak tényezők, melyek tovább fokozzák a kellemetlen leheletet. Ilyen például a szákszárazság. A nyál nagy mennyiségű oxigént tartalmaz, ami frissé és kellemessé teszi a leheletet. Éjszaka folyamén lelassul a nyáltermelés, így a reggeli szájszag szinte „természetesnek” tekinthető. Egyes gyógyszerek is okozhatnak szájszárazságot,  például: a vérnyomáscsökkentők, az antidepresszánsok, vagy az allergia gyógyszerek. Fokozza a halitózist továbbá az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a fehérjében gazdag étrend, hormonális változások, cukorbetegség, a stressz, bizonyos gyógyszerek és alkohol tartalmú szájápolási szerek. Ünnepek környékén fokozottan figyeljünk erre a problémára, hiszen ilyenkor több édességet és fehérjét fogyasztunk, valamint fokozódik az alkohol és cigaretta fogyasztás.

Az emberi orr alkalmatlan a kilélegzett levegő szaglására, a hosszabb ideig fennálló szagokhoz pedig hamar hozzászokik. Esélyünk sincs tehát arra, hogy saját szájszagunkat észrevegyük. A szájszárazság, a vastag nyelvlepedék, a keserű- savanyú és fémes szájíz, intő jel lehet. Ennél durvább jelzés, ha gyakran rágóval vagy cukorkával kínálnak minket, vagy beszélgető partnerünk gyakran elcsapja fejét.

Íme néhány praktika, hogyan fedezzük fel saját magunk, rossz leheletünket: • töröljük le a nyelv hátsó részét gézlappal, majd 30 másodperc múlva szagoljuk meg, valószínű, hogy a gézlapon sárgás elszíneződés is megjelenik! • nyaljuk meg kézfejünket, és 10 másodperc múlva szagoljuk meg! • fogselyemmel tisztítsuk ki a hátsó fogak közti részeket, 30 másodperc múlva szagoljuk meg a fogselymet! • tükör előtt figyeljük meg, hogy a nyelv hátsó részén milyen a lepedék vastagsága és színe! • figyeljük mások reakcióit! • kérjünk meg valakit, akiben megbízunk, hogy naponta többször ellenőrizze leheletünket, hiszen a nap folyamán többször változhat!

Egyet azonban ne feledjünk: a rossz lehelet nem betegség, hanem állapot, amely rendszeres fogmosással, a nyelv alapos tisztításával, fogaink rendbetételével, megfelelő szájápolással könnyen megelőzhető.

A következő részben megtudhatjuk, hogyan előzhetjük meg más módon is a szájszagot!

Kapcsolódó anyagok:

$$1958$$