Nagymamák háborúja

2011. 04. 09.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Mióta csak világ a világ, a nagymamák versengenek egymással. Ha nem is direkt módon, az egyik nagymama mindig több csokit, szebb ruhát, finomabb sütit akar az unokák elé tenni, mint a másik. Ez általában nem szokott gond lenni, hiszen a versenyszellem sokszor jót tesz az időseknek, a gyerekek pedig élvezik, hogy tejben-vajban fürösztik őket. De mi történik, ha a versenyből vita lesz? Ha a nagymamák egymás ellen fordulnak? Vajon ez örökre rányomja bélyegét a család életére?

A napokban az amerikai Daily Mailen megjelent egy cikk, melyben egy nagymama őszintén bevallja, milyen nehéz és fárasztó harcot vív a másik mamával. Az ellentét az ő esetükben csakúgy, mint máskor, már kezdetektől fogva megvan. A vallomást író nagymama neheztel a másikra, aki szerinte túl fiatalosan öltözködik, az unokákat nem a megfelelő irányba tereli, viszont erőszakos és mindenképpen szeretné, ha ő is kivehetné a részét a gyereknevelésből, amit persze a panaszos nagymama nem néz túl jó szemmel.

Valóban nem könnyű helyzet ez, hiszen mindkét nagymama a legjobbat szeretné az unokáknak és bizonyos fokig természetes is, hogy küzd a gyerekek szeretetéért. A probléma akkor van, ha a küzdelem háborúvá fajul. Ha a nagymamák már csak arra használják az unokákat, hogy saját képességeiket, különlegességüket, szeretetüket demonstrálják a másik nagymama felé.

Egyik legtipikusabb esete a nagymamák vitájának, mikor az egyik nagymama fiatalosabb a másiknál, esetleg –mint ahogy a fent említett cikkben is – özvegy vagy egyedülálló, és viharos kapcsolatokba bonyolódik. Ezt a másik nagymama számára, aki adott esetben stabil házasságban él, igen nehéz lehet feldolgozni. Ilyenkor csak olaj a tűzre, ha a gyerekek az egyik nagyiról beszélnek a másiknak. Csak idő kérdése, hogy kiderüljön valami apróság, amiben annyira eltér a nagymamák véleménye, hogy veszekedés pattan ki belőle.

Mit lehet ilyenkor tenni? Ez egy igen nehéz kérdés. Sarah Thompson, a cikk szerzője szerint amikor a két mama ugyanolyan szeretettel fordul a közös unoka felé, az kicsit olyan, mint a házasságban a szerelmi háromszög. Így, ha a gyerek a másik mamát kezdi el dicsérni, könnyű haragot, irigységet, dühöt táplálni vele szemben.

Amikor Sarah utánajárt a gondjainak kiderült, hogy nincs egyedül. Ráébredt, hogy a legtöbb családban az egyik nagymama ki nem állhatja a másikat, vagy ha ennyire nem is rossz a helyzet, de kedvelni semmiképp sem kedvelik egymást. „Ez is egy olyan tabu, amit mindannyian érzékelünk, de nem beszélünk róla.” Viszont az unokákat és főleg a szüleiket nagyon megviselheti az ilyen szituáció.

Természetesen mindkét szülő a saját szülei mellett akar majd kiállni, és ha nem fordítanak elég figyelmet a dologra és nem ülnek le beszélgetni a nagyszülőkkel, könnyen egész családi veszekedés pattanhat ki a dologból.

Az egyetlen lehetőség a problémák orvoslására a kommunikáció. A nagymamáknak el kell beszélgetniük az unokájukhoz fűződő kapcsolatukról. Sokszor a szülők is be tudnak szállni a dologba, hiszen ha ők nem reklámozzák túl, hogy miket csináltak az unokák a másik nagyszülőnél, akkor ez kevésbé lesz fájdalmas. Igyekezni kell kerülni az olyan helyzeteket, ahol a nagymamák összetűzésbe kerülhetnek.

Képek forrása: FlicR

Van véleményed? Érdekel egy téma, amiről még nem volt itt szó? El akarod mondani? Csatlakozz Facebook oldalunkhoz és mesélj, kérdezz! 



Szerző

donna.hu



Scroll to Top