Napfényre hangolódva

2009. 04. 04.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Láttál már látszatra nem összeillő párokat? Például nagyon kövér lányt egy kifejezetten jó pasi oldalán? Vagy éppen forditva, jól táplált férfit egy bomba nő mellett? A jelenségben nincs semmi különös, a nevetés, a vidámság, a kiegyensúlyozott, harmónikus személyiség még a férfiakat is jobban vonzza – akár egy kerek popsinál, vagy a formás melleknél is.

A nevetés rendkívüli fontossággal bír az ember életében. Bár az etológusok szerint a magasabbrendű emlősállatok is képesek a vidámság kimutatására, még egyfajta mosolyra – vagy a majmok például gúnyos kacajra is –, szívből kacagni egyedül az embernek sajátja. Maga a képesség körülbelül hatmillió évvel ezelőtt alakulhatott ki elődeinknél, ezért csaknem biztosra vehető, hogy valamilyen módon segíthette a túlélést, a fennmaradást is.

A tudósok szerint az emberi „ha-ha-ha” előzménye a főemlősök lihegése lehetett, amelyet játék közben hallatnak, amikor egymást csiklandozzák vagy kergetőznek.

A nevetés az elégedettség, az öröm, a társas derű, a közös élmény együttes megélésének kifejezése, sokkal ősibb és ösztönösebb reakció, mint korábban gondolták. Az első ősvicc, amely a főemlősök körében született meg, valószínűleg a csiklandozás volt: olyasmi, amit a szülők is játszanak gyermekeikkel.

Egyre több követője akad annak az elméletnek, hogy nem elsősorban a smink, vagy az arcvonások teszik széppé a nőket, hanem a belső kozmetika, melynek lényege a lélek harmóniája, békéje, derűje, ami az arcon tükröződik. A kutatások azt bizonyítják, hogy a kor előre haladtával egyre nehezebbé válik számunkra a pozitív kisugárzás.  Míg a gyerekek még napi hozzávetőleg 40-szer, a felnőttek már csak átlagosan 17-szer nevetnek naponta. A nevetési kedvet – úgy tűnik – felpörgetett, elindividualizálódott, társadalmunk is csökkenti: német lakosság körében végzett vizsgálatok szerint az átlagember negyven évvel ezelőtt egy nap összessen húsz percben talált okot a nevetésre, ami napjainkra hat percre csökkent.

Nicolas de Chamfort, a XVIII. századi moralista elhíresült mondása: „azt a napot vesztegettük el leginkább, amelyen nem nevettünk.

 

A gelotológia nevű tudományág (a görög „gelos” – nevetni szóból származik) szakemberei állítják, hogy a humor jelentősen megkönnyíti és egészségesebbé teszi az életet. A szívből jövő, felszabadult nevetés növeli a légzőkapacitást, ezáltal a vér oxigénellátását, továbbá a szív- és az izomaktivitást. Biokémiai vizsgálatok igazolják, hogy a humorra fogékony emberek szervezete ellenállóbb a különféle kórokozókkal szemben. A kortisol és dopamin stresszhormonok fokozott lebontása által jobban megküzdenek a stresszel, és kevésbé érzékenyek a megfázásra is.

Neveljük magunkat a vidámságra, mert nemcsak, hogy egészségesebb, de szociálisan és társadalmilag is kifizetődőbb. Az emberek többsége biztonságban érzi magát a vidám, humoros emberek társaságában, mert a nevetés feledteti velük az élet nehézségeit. A társadalmi kapcsolatok és a pozitív kommunikáció pedig előbb-utóbb akár egy jobb állást is maga után vonhat. Nem valami titokzatos pszichológiai módszerről van szó, elég, ha tudatosan keressük a dolgok napfényes oldalát, ami most, hogy beköszöntött az igazi tavasz, talán már nem is lesz olyan nehéz.

Kapcsolódó cikkek:

$$1986$$



Szerző

donna.hu



Scroll to Top